Jó tizenöt évvel ezelőtt egy téli délután sétáltunk a kutyámmal. Haza érve vettem észre, hogy elveszítettem a telefonom. Végig járva a séta útvonalunkat, az én okos kutyám hangos ugatással jelezte a hóban csörgő készüléket. Hihetetlen büszke voltam rá! Képzeljük el, milyen büszkeség járhatja át azon kiképzők szívét, akiknek kutyája egy katasztrófa helyszínén túlélőket találnak! Pedig ebben mi magyarok is kiemelkedően jók vagyunk. Cikkünk azon kutyák és gazdáik előtt emel kalapot, akik ezt a nehéz feladatot vállalják magukra.

Mentőkutyákat öt speciális feladatra képeznek ki

Ezek egyike a lavina mentőkutya. Aki időt nyer, életet nyer a hegyen. Azt hihetnénk, egy lavinaomláskor semmit sem tehetünk, de ami az ember szemének láthatatlan, azt a kutyák sokkal gyorsabban és hatékonyabban fedezik fel az orrukkal! A hóval fedett hegycsúcsokon egy lavina mentőkutya akár egy egész felszerelt mentő csapatot is elvezet a hó alá temetett ember szagához, és ezzel lerövidül a hó alatt töltött idő!

A mentő kutyák következő csoportja a nyomkövetőké. Elképesztően kitartó és koncentrációs képességű, speciálisan képzett kutyák csoportjába tartoznak ők. Azt hihetnénk, ahogyan a filmekben látjuk, bármelyik németjuhász alkalmas erre a feladatra, de fogalmunk sem lehet róla, hogy őket már közvetlenül születésük után alomtestvéreik között árgus szemekkel figyelik, majd speciális képzés során tökéletesítik őket. Nem véletlenül, keresés közben az ilyen képzést kapott kutyáknak minden zavaró tényezőt ki kell tudni zárniuk. Nem csábulhatnak el egy kellemesebb illattól, nem riadhatnak meg egy zajforrástól. Ugyanakkor folyton kapcsolatban kell lenniük a vezetőjükkel, és ha eredményes a keresés, azt egyértelműen jeleznie kell.

A nyomkövető kutyák munkájához nagyon hasonló feladatot látnak el a kereső kutyák, mindösszesen a különbség, hogy a kutya nem kap támpontot, illatmintát. Elengedik egy adott területen és jeleznie kell, ha bármi oda nem illő, vagy már ismert veszélyt jelentő szagot fog az orra, mindezt segítség és tulajdonképpen kontroll nélkül. Önállóan dolgozva, anélkül, hogy esetlegesen, elunva a keresést jobb szórakozás után nézzen.

Az Újfundlandi kutyák közül kerül ki talán a legtöbb vízi mentőkutya. Fizikuma alkalmassá teszi, hogy akár egyszerre több embert is kihúzzon a vízből. Mindemellett a kitartása arra ösztönzi, hogy bármikor bárhol véghez vigye a feladatát. Általában kedves nyugodt mackók, akik végtelen nyugalommal élik mindennapjaikat, ám a szükség pillanataiban éberségük sokak életét mentheti meg.

Az ötödik csoport képviselői a törmelékkereső kutyák. Sajnos mostanában róluk egyre többet hallani, hiszen természeti katasztrófák, terrorcselekmények helyszínén segítik a mentők munkáját. Ahogyan a földcsuszamlások helyszínén, bányaomlásoknál, vasútvonalon történt balesetek, légi katasztrófák esetében vagy a tűzvész utáni mentés során is ők kutatják fel az áldozatokat, vagy a segítségre várókat. 1954-óta működnek kifejezetten keresőkutya kiképző központok a világban, talán az 1976-os olaszországi firouli földrengés után váltak ismertté. Akkor 12 kutya összesen 42 túlélőt és 510 holtestet talált. Azóta nem nélkülözik őket, ha valahol eltűntek után kell kutatni.

Bármely területen is végez egy kutya és a gazdája mentést, ember feletti kapocs köti össze őket. Páratlan összhang és kitartás jellemzi őket, olyan bizalom az övék, amit soha nem tapasztalhatunk meg mi, egyszerű kutyások, hiszen az ilyen stressz helyzetekben teljesen egymásra vannak utalva. Munkájuk kiemelkedően fontos, ezért lehetnek ők azok, akik a vihar elvonultával, a sikereik kapcsán a híradások sztárjai lesznek, de tudnunk kell, hogy ez a siker hosszú évek kitartó munkájának, tanulásnak, gyakorlásnak és a helyszínen a kockázatvállalásnak köszönhető. Le a kalappal előttük!