Honfoglaló elődeink még kovásztalan lepénykenyereket sütöttek, a kelesztés technikáját csak jóval később, a betelepülő szláv népektől ismerték meg.
Így nem csoda, hogy akkoriban még egészen más volt a kenyér a maihoz képest. Persze ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az elkészítési módok repertoárjának bővülésével, éppen az értékes alkotók vesztek el.
De akkoriban is előfordulhattak kisebb-nagyobb egészségügyi balesetek: mivel a szántóföldeken készülő kenyerekbe olyan növények is belekeveredtek mint a csormolya vagy a vadóc. Az előbbi épphogy csak elbódította, míg az utóbbi komoly mérgezési tüneteket produkált az „ízesített” kenyereket elfogyasztottak korében.
A fenti két összetevő felelős a kenyér valódi ízéért és állagáért. A kovász volt korábban az az anyag, amivel megérlelték a kenyeret. Minden kenyérsütés után a nyers tésztából a következő sütésig félretettek nagyjából fél kilogrammnyit, hagyták száraz helyen megszikkadni, és elszaporodni benne a hasznos mikrobákat – mint például az élesztőgombákat és a tejsavbaktériumokat. A későbbiekben az új tésztába kerülő kovász hatására indult el a tészta érése, minek következtében lazább szerkezetűvé vált, szaga pedig savanyúbbá.
A sikér pedig nem más, mint egy vízben nem oldható fehérje, amivel a legmagasabb százalékban a búza rendelkezik. A kenyér szempontjából azért fontos összetevő, mert ennek hatására lesz könnyen nyújtható a tészta, aminek majd meg kell tartania a kelés során képződő gázbuborékokat. Éppen ezért a lesznek a nem búzalisztből készült kenyerek (pl. rosz) minden esetben tömörebbek.
A kenyérfajták végtelen variációjával találkozhatunk napjainkban. De vajon melyik mit takar valójában? A boltok polcai előtt állva csak egy kb. 2x4 cm-es téglalap feliratával szembesülhetünk, de ez általában nem árul el többet az elnevezésnél, az eltarthatóságnál és a készítő pékség nevénél.
• Lepénykenyér vagy lepény: liszt, víz, só összetételű, erjesztetlen sült tészta. A XIX. században egész Magyarország területén elterjedt különféle néven. Búza-, rozs-, árpa-, kukorica-, olykor alakor- és hajdinalisztből gyúrják, éhínségkor régebben gyékény gyökértörzsének vagy makknak az őrletéből is készült.
• Gyümölcskenyér: a kenyértésztába (sima, mindennapi kenyér, általában rozskenyér tészta) főtt és aszalt gyümölcsöket dagasztanak, és úgy sütik. Általában karácsony hetében házilag készítik.
• Graham-kenyér: darált (nem őrlött) gabonanemekből (búzából vagy rozsból, vagy búzával kevert kukoricából) erjesztés nélkül készített kenyér; különösen a vegetariánusok körében elterjedt
• Rozskenyér ("barna" kenyér): ha a rozsliszt tartalma meghaladja a 40%-ot, akkor már valódi rozs (barna) kenyérről beszélünk.
• Kukoricás kenyér: Amerikából származik, kukoricalisztből vagy sárga kukoricalisztből sül, lepény vagy magas kenyér forma
• Bloomer: a XX. sz. második felében világszerte elterjedt angol kenyér
• Formakenyér: a kenyértésztát (általában vas) formában sütik meg, így egy négyszögletes, puhább héjú kenyeret kapunk
• Korpakenyér (Liebig-kenyér): az a kenyér, melynek lisztje a korpától nincs teljesen elválasztva
• Ánizskenyér: nevével ellentétben nem kenyér, hanem piskótatésztából készített ánizsos teasütemény
• Adika-kenyér: afrikai bennszülöttek által készített igen zsíros kenyér Sierra Leone vidékéről.
• "Magos" péksütemények és kenyerek: olyan kenyerek, melyek tésztájába különböző magokat kevernek például szezámmagos, lenmagos, napraforgómagos, tökmagos, diós, tökmagos, szójapelyhes stb.
• Extrudált kenyér: a különböző diéták, fogyókúrák kedvelt összetevője, általában magas rost- és alacsony nátriumtartalommal. Gluténmentes változatai is vannak.
• Kétszersült (cibak): mint a neve is mutatja, kétszer sütött kenyér. A normál kenyérnél keményebb és nagyon jól kidolgozott tésztából készítik; a sütés utáni napon felszeletelik és a szeleteket kemencében megpirítják (ez a második sütés).
• Pita: kisméretű, lapos kenyér. Rendes kenyértésztából készül, amiből kis cipókat formálnak majd kinyújtják. Eredetileg forró, lapos köveken sütötték meg, ezért van kilapítva.
• Táltos kenyér: kifejezetten kismamák számára készült, úgynevezett terhesvitaminokkal dúsított, magas folsav-tartalmú kenyér.
• Tönkölybúzából készült kenyér: ősi magyar gabonaféléből a tönkölyből készült. Nagy előnye, hogy 15-20%-kal több ásványi anyagot és vitamint, valamint az emésztést könnyítő rostokat, aminosavakat, összetett szénhidrátokat.
.
OLVASS TOVÁBB!
Szeptemberi immunerősítés - Több haszna van, mint gondolnád!
Az őszi hónapokban szervezetünk hajlamosabbá válik a különböző betegségekre....
KÖZÉRZETEzért okozhat kiütést a Spa látogatásod: A Whirlpool-betegség
Egy kellemes fürdőzés után a szállodai jakuzziban hirtelen viszketni kezd a bőröd? Lehet, hogy a híres „Whirlpool-kiütés”, azaz a ...
KÖZÉRZETMegújultak a Gymbeam kifejezetten nők számára kifejlesztett BeastPink termékei
Nem csak fehérjepor, hanem divat márka is a BeastPink....
„Hogyan éljük túl a napot?” - Egyre több szülőt érint a kiégés
A gyerekek stresszesek, ez nem újdonság. Azonban a szakértők évek óta figyelmeztetnek, hogy egyre több szülő is kiég. Hasonló a helyze...
KÖZÉRZETNagy a hype egy szájvíz körül, ami állítólag örökre megszabadít a rossz lehelettől
A TikTokon vírusként terjed egy szájvíz, ami azt ígéri, hogy megszünteti a rossz leheletet, és reggelre friss lehelettel ébredhetsz. De ...
KÖZÉRZETTranszgenerációs hatások: hogyan öröklődnek a múlt sebei?
A mai világban, amikor egyre többen keresnek választ saját mentális és érzelmi problémáik eredetére, egyre gyakrabban merül fel a kér...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK