Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
KÖZÉRZET

Antibiotikum - szedjük vagy ne?

Szerző:
Szabó Anna
Akit már kínzott torokgyulladás, vagy valaha végigszenvedte a tüdőgyulladásra jellemző fájdalmas köhögési rohamokat tudja, mekkora áldás az antibiotikum. Azt viszont már nagyon kevesen, hogy túlzott használatuk még számos baktériumtörzset ellenállóvá is tehet.


Ezek a gyógyszerek – legalább 100 különböző hatóanyag – évről évre sok millió életet mentenek meg. De azért vannak korlátaik: csak baktériumokat ölnek meg, vírusokat nem. Mi több, túlzott használatuk oda vezetett, hogy kialakult számos, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumtörzs, és ezek növekvő veszélyt jelentenek a lakosságra. E fenyegetés elleni védekezésül mindenkinek meg kell tanulnia az antibiotikumok bölcs használatát.

 

Hogyan betegszünk meg?

Vajon hogyan lehetséges, hogy két ember találkozik ugyanazzal a kórokozóval, és csak az egyikük betegszik meg? Az ok nagyrészt az egyén immunrendszerében keresendő, amely képessé teszi a szervezetet a káros mikroorganizmusokkal szembeni harcra. Amikor az immunrendszer nem működik kifogástalanul (ezt szinte bármi okozhatja az alváshiánytól a nem kielégítő étrendig), a baktériumokat a szervezet nem pusztítja el, azok bejutnak a szövetekbe, ott szaporodnak, gyulladást okoznak és méreganyagokat termelnek. Ez váltja ki a betegség tüneteit, pl. a lázat, a torokfájást és a köhögést.

 

Gyógyszerek hatása a baktériumokra

Amikor antibiotikumot szedünk, az a véráram útján mindenhová eljut a testünkben. A támadó baktériumokra sokféle módon hatnak, amely a kórokozó pusztulásához vezet. Bizonyos esetekben az antibiotikum leállítja a baktérium fehérjeszintézisét, máskor károsítja a mikroorganizmus sejtfalát vagy egyéb részét, megakadályozza a további szaporodását. E folyamat végeredményeként a kórokozó nem veszélyezteti tovább az egészségünket. Néhány nap elteltével a fertőzés és vele a tünetek is elmúlnak.

 

 

Antibiotikumok arzenálja

Attól függően, milyen sokféle baktériumra hatnak, az antibiotikumok két nagy csoportba sorolhatók. Az első a szűk spektrumú antibiotikumok csoportja. Ezek (pl. a penicillin) csak néhány baktériumtörzsre hatnak.

A másik kategóriába a széles spektrumú antibiotikumok tartoznak. Ezek (pl. az ampicilin és az amoxicilin) sok különböző baktériumot képesek megölni, amelyek a legkülönfélébb betegségeket okozzák az aknétól az arcüreggyulladásig.

Az antibiotikumokat széleskörűen alkalmazzák. Nélkülük nem lehetne legyőzni az olyan halálos betegségeket, mint a tüdőgyulladás, a kólibaktérium okozta fertőzések, a torokgyulladás és a vérmérgezés.

 

 

Hogyan hatnak igazán?

Az antibiotikumok hatását befolyásolhatja, hogy szedésükkor mit eszünk és iszunk. Ha nem követjük pontosan az orvos előírásait, nem fejtik ki a kívánt hatást, sőt még kellemetlen mellékhatások is kialakulhatnak. Íme néhány óvintézkedés:

Kérdezzük meg az orvost, hogy az általa felírt antibiotikumot étkezés előtt vagy után kell-e bevenni. Az üres gyomor biztosítja bizonyos antibiotikumok megfelelő felszívódását, míg más esetekben szükség van táplálék jelenlétére, hogy a hatóanyag minél gyorsabban bejusson a véráramba.

Igyunk meg 2,5 dl vizet a gyógyszerrel, különben gyomorbántalmakat okozhat. Ez ne legyen gyümölcslé, bor vagy üdítő, mert ezek savtartalma gátolja az antibiotikumok hatását. A tej sem ajánlott: a benne lévő kalcium számos antibiotikum felszívódását gátolhatja.

Az antibiotikumot ne alkohollal vegyük be: ez mellékhatásokat okozhat. Kerüljük továbbá a hashajtókat, a savkötőket és a táplálék-kiegészítőket. Ezek olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák egyes antibiotikumok hatását.

 

Jóból is megárt a sok

Miért ne használhatnánk antibiotikumot rutinszerűen? Mert gyakori alkalmazásukkal nő a baktériumok ellenállása a készítménnyel szemben. Ezért ne szedjük nyakló nélkül az antibiotikumokat! Ha csak a más módon nem gyógyítható betegségek legyőzésére használjuk őket, megfelelően hatnak akkor, amikor igazán szükség van rájuk.

 

Egy csepp megelőzés


• Csak szükség esetén szedjük!

• Ne feledjük, hogy csak a bakteriális fertőzések gyógyíthatók antibiotikummal. A vírusfertőzések, mint a megfázás és az influenza nem reagálnak rájuk.

• Ne bízzunk az olyan orvosban, aki felírja a gyógyszert anélkül, hogy pontosan tudná, mi a bajunk. Ha szükséges, kérjünk vizsgálatokat, amelyek megalapozzák a gyógyszeres kezelést.

• Antibiotikumos kúra esetén az élőflórás joghurt fogyasztása segíthet a mellékhatások megelőzésében.

• Antibiotikum szedésekor tartsuk be az orvos utasításait!

• Soha ne vegyünk be olyan antibiotikumot, amit valaki másnak írtak fel!

• Soha ne vegyünk be korábbról megmaradt antibiotikumot!

• Ha a tünetek az antibiotikumos kúra ellenére még napok múlva sem kezdenek el javulni, forduljunk azonnal orvoshoz.

• Ne szedjünk saját szakállunkra antibiotikumot a fertőzések megelőzése érdekében. (Más az, ha az orvos antibiotikumot rendel valakinek, aki hajlamos a bakteriális fertőzésekre, pl. bizonyos típusú sebészeti beavatkozások után vagy krónikus tüdő- vagy szívbetegeknek.)

• Ha gyermekünk hajlamos a középfülgyulladásra, ne engedjük, hogy az orvos minden esetben antibiotikumot írjon fel neki. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a fertőzés a legtöbb esetben idővel gyógyszeres kezelés nélkül is meggyógyul.

 


 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL