Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
KÖZÉRZET

Gyógyulj az öt ízzel!

Szerző:
Szabó Anna
Néha gondban vagyunk, ha meg kell mondani egy étel ízét, ez mégis közelebb visz minket az étel mindenre kiterjedő gyógyászati alkalmazásának megértéséhez.


Az öt elem összefüggései értékesek, csakhogy az étrenddel való gyógyításnál az ízekkel is meg kell ismerkednünk. Ismernünk kell termikus tulajdonságukat (melegít/hűt), változatos gyógyhatásukat (nedvesít, szárít, összehúz, tisztít, antibakteriális, eloszlat, erősít stb.), tudnunk kell, hogy a testen belül merre irányul az energiájuk, hogyan gyógyítják a különböző szervrendszereket, nem csak azt, amelyhez az ötelem-rendszerben elsősorban közük van. A gyermekláncfű keserű íze például mind a meleg, mind a nedves állapotot enyhíti, különösen azokon a területeken, amelyekre a máj, a lép-hasnyálmirigy, a tüdő és a szív hat. A többi keserű étellel együtt általában befelé és a test alsó részébe irányítja az energiát.

Azt az ízrendszert, amelyet az alábbiakban bemutatunk, a kínai hagyományos gyógyítók fejlesztették ki, s alkalomadtán előfordul, hogy egy ételhez kapcsolódó íz nem azonos azzal, amelyet az ízlelőszervünkkel érzünk. Ennek az a magyarázata, hogy az ízek részben az ételek tulajdonságainak a kifejezésére szolgálnak, ezért egyesek eltérhetnek az általánosan elfogadottól.

Jó néhány étel létezik, amelynek két vagy több ízét is figyelembe kell venni, mint például a keserű-savanyú ecet. Az ilyen ételekkel csak abban az esetben gyógyítanak, amennyiben mindkét ízre szükségünk van.
A csípőset és az édesest jang természetűnek tartják, tehát melegít, az energiát felfelé és kifelé irányítja. A fennmaradó három íz – savanyú, keserű, sós – jin természetű, vagyis hűt, az energiát lefelé és befelé tereli.

Ezen kívül a kínai élettan és az ötelem-elmélet egybehangzó állítása szerint az ízek a következőképpen „lépnek be” a belső szervekbe (velük vannak a legszorosabb kapcsolatban):
• A savanyú a májba és az epehólyagba jut;
• A keserű a szívbe és a vékonybélbe jut;
• Az édes a lép-hasnyálmirigybe és a gyomorba jut;
• A csípős a tüdőbe és a vastagbélbe jut;
• A sós a vesébe és a húgyhólyagba jut.



Egy egészséges ember étrendjében harmonikusak az ízek, és az édes uralkodik, mert a test és a test táplálásának központi aspektusa a föld elem és annak jellegzetes íze, az édes. Ez azt jelenti, hogy az édes mellett – a szénhidrátok többsége, például a gabonafélék, a zöldségek, a hüvelyesek, a diófélék, a magvak és a gyümölcsök – mindennap meg kell enni egy kevés keserű, sós, csípős és savanyú ételt. Gyakran előfordul, hogy az elsődlegesen édes szénhidrátoknak másodlagos ízük is van; amennyiben nem így lenne, ízesíteni lehet őket. Rossz egészségi állapot vagy heveny lefolyású betegség esetén általában már két íz megváltoztatása is segít, ilyenkor hangsúlyozzuk a nyilvánvalóan fontosat, és visszaszorítjuk az ellenjavalltat.

Az ízek nemcsak egyensúlyt teremtenek, hanem összehangolják az egyént az évszakok hatásaival. Felmerül a kérdés, hogyan lehetünk egyensúlyban azokkal az ízekkel, amelyek ráhangolnának az évszakra, de ellentétben állnak az egyéni szükségletekkel. Ilyenkor az a megoldás, ha előbb az egyén egyensúlyát teremtjük meg, és utána annyit foglalkozunk az évszakra hangolással, amennyire az egyén belső éghajlatának épsége engedi. Egy ödémás ember például általában nem bírja a sót, ezért bár télen erősebben sózzuk az ételeket, az ödémások nem fokozhatják a mennyiséget. Helyette a szárító hatású keserű ízt kell hangsúlyozniuk, amely ugyancsak ráhangol a hideg hónapokra.

Az ízek mennyisége meghatározó. Bár segítik bizonyos szervek működését, ha túl sok van belőlük, ellenkező hatást váltanak ki, tehát gyengítenek. Az édes íznél, amely a lép-hasnyálmirigyét és az emésztő funkciót erősíti, jól megfigyelhető ez a jelenség. Amikor túl sokat eszünk belőle nehezebben szívódnak fel a tápanyagok, fokozódik a nyáltermelés, és vércukorzavar, például cukorbetegség lép fel.



Csípős (fanyar, fűszeres, erős, illatos ízek)

Tulajdonság: Jan íz; kiterjed, szétszóródik; amikor a csípős íznek melegítő energiája van (lásd alábbi példák), serkenti az energia és a vér keringését, az energiát felfelé és kifelé, a test peremére irányítja.
Alkalmazás: Serkenti az emésztést, eloszlatja a nyálkaképző ételek, például a tejtermékek és a hús által termel nyálkát, védelmet nyújt a nyálkaállapotok, például a közönséges megfázás ellen. A verejtékezést okozó csípős ételek, mint a csípős paprika, a bodzavirág, a mogyoróhagyma, a fokhagyma és a római kamilla a közönséges megfázás és más külső állapotok izzadáskeltő gyógyszere. Ezen kívül enyhítik az enyhén nyálkaképző gabonafélék, hüvelyesek, diók és magvak hatását; eloszlatják a lomha vért, növelik a csí-energiát. A legcsípősebbek, például a fokhagyma, a fekete üröm, a csípős paprika, elpusztítják vagy kiűzik az élősködőket. A csípős ízt Nyugaton leggyakrabban alkoholtartalmú ital formájában fogyasztják. Kétségtelen, hogy ezeknek az anyagoknak van néhány rövid életű, jótékony hatása, de végső soron szövethalált, mindenekelőtt agysejtpusztulást okoznak.



Sós

Tulajdonság: Jin természetű, hűt; az energiát lefelé és befelé irányítja; „központosító”, földi jellege van; nedvesíti a szárazságot; felpuhítja a megkeményedett csomókat, megszünteti a merevséget; javítja az emésztést; méregteleníti a testet; kitisztítja a beleket, hánytat.
Alkalmazás: Fokozzuk az ételek sós ízét, ha fel akarjuk puhítani a duzzanatokat, például a megkeményedett nyirokmirigyet, a hályogot vagy az izmok és a mirigyek egyéb csomóit. Sót alkalmazunk belsőleg székrekedés, hasi duzzanat és fájdalom esetén, továbbá külsőleg a meleg jegyekkel, például kiütéssel, torokfájással (meleg öblögetés) és gennyes fogínysorvadással (apró szemű sóval mossunk fogat) járó tisztátalan vérállapotokban. A só hatástalanítja a testben lévő toxinokat, étvágygerjesztő, de fölöslegesen többet fogyasztunk belőle, mint kívánatos, különösen rossz minőségű asztali só formájában.



Savanyú

Tulajdonság: Jin jellegű, hűt; összehúz, összegyűjtő, elnyelő, összeszorító hatása van, megelőzi vagy megszünteti a folyadék és az energia rendellenes szivárgását, felmelegíti és megszilárdítja a szöveteket.
Alkalmazás: Vizeletcsepegés, túlzott verejtékezés, vérzés, hasmenés, továbbá gyenge, megereszkedett szövetek, mint petyhüdt bőr, aranyér, méhelőreesés esetén. A savanyú íz számtalan sav kombinációja révén jön létre, a legismertebb közülük a citromsav, a csersav és az aszkorbinsav (C-vitamin). A legsavanyúbb íz, amilyen például a fekete és a zöld tea, valamint a szederlevél, „összehúz”. Azonban nem minden olyan gyógyszer savanyú vagy fanyar, amely megállítja a vérzést, a hasmenést és a többi „laza” problémát, az ilyen állapotok egyedi gyógyszereit most nem ismertetjük.



Keserű

Tulajdonság: Jin jellegű, hű; összehúz, a test energiáját leszálló mozgásra készteti. Mérsékli a többlet típusú személyiséget (robosztus, kifelé forduló személyiség, a nyelv vastagon lepedékes, erős hang, pirosas arcszín stb.). Lázcsillapító hatású; szárítja a folyadékot, lecsapolja a nedvességet. Egyes keserű ételek és növények purgáló hatásúak, fokozzák a bélmozgást.
Alkalmazás: Gyógyítja a gyulladásokat, fertőzéseket és a szélsőségesen nyirkos, nedves állapotokat. Székrekedésre is használják. Talán a legkevésbé használt, legkevesebbre becsült íz mindközül.



Édes

Tulajdonság: Jang íz, általában teljes édes (tonizál és erősít) és üres édes (tisztít és hűsít – általában gyümölcsök) ízre szoktuk választani. Az édes, különösen a melegítő ételekben, felfelé és kifelé irányítja az energiát testünkben. Harmonizál, lelassító, nyugtató hatása van. Az édes ételek a jint – szövetek, nedvek – építik a testben, ezért a sovány, száraz embereket erősítik; ezenkívül erősítik a gyengét, és általában csillapítják a hiányt.
Alkalmazás: A hagyományos étrend táplálékainak zöme édes ízű összetett szénhidrát; energiával tölti fel, ugyanakkor el is lazítja a testet, az idegeket, az agyat. A heveny betegségek tüneteinek feltartóztatásán kívül a markánsan keserű íz csökkentésére használják. A nem hűtő tulajdonságú összetett szénhidrátok, tehát a gabonák, a zöldségek, hüvelyesek édes íze a hideg vagy hiányos egyén kezelésére alkalmas. A tejtermékeket és az állati eredetű élelmiszereket édesnek tartják, szélsőségesen hiányos helyzetben szükség lehet rájuk.

Forrás: Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás, Édesvíz Kiadó, 2008.

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL