LELKIPATIKA

6 jel, hogy kisebbségi komplexusban szenvedsz - Csak úgy kezelheted, ha beismered!

Szerző:

Szabó Anna

A kisebbségi komplexus nem válogat, még a sikeres embereket is meggyötörheti. Ám az önértékelés hiánya a legtöbb esetben nem tudatos, éppen ezért sokan pótcselekvéssel kompenzálják. Ám nem egy legyőzhetetlen állapot, ugyanis ha valaki felismeri, elfogadja, majd tudatosan kezd ellene tenni, akkor nagyon is levetkőzheti. Vajon te is kisebbségi komplexusban szenvedsz? Ebből a 6 jelből kiderül!

A kisebbségi komplexus nem csak rád van hatással, hanem kihat a kapcsolataira is. Ugyanis az elszenvedője állandóan ellentmondást érez valós és képzelt énképe között. Kialakulásának számos oka lehet kezdve a lelki eredetű fejlődési zavartól, a neveltetési problémákon át egészen az ideális személyiség elérhetetlenségéig.
Másfelől a kisebbségi érzések időnként természetes kísérői az énfejlődésnek, főleg a fiatalok esetén, akkinek először meg kell tanulnia világosan megkülönböztetni magukat a szüleiktől, és felfedezni saját lényüknek egyediségét.

Az egészséges önértékelés segítségével észleljük és elfogadjuk önmagunkat anélkül, hogy szükségét éreznénk a másokkal való összehasonlításnak, illetve annak, hogy folyamatosan értékeljük önmagunkat és másokat.

Ebből a 6 jelből pedig az derül ki, hogy vajon te is az elszenvedője vagy-e és mint látni fogod egyik tünet szüli a másikat és sok össze is függ egymással, amiből egy újabb probléma virágzik!

2-3. Örökösen összehasonlítgatod magadat másokkal + Tele vagy bizonyítási vággyal

A kisebbségi érzések gyakran félelemből erednek, vagy olyan érzésekből, mint a bűntudat vagy a gyász. De a legtöbb esetben a félelmek okozzák. Félelem a kudarctól, a sikertelenségtől, a magánytól és így tovább. Ez az érzés szüli a féltékenységet, és az irigységet. Ezért ha összehasonlítgatod magadat másokkal, hogy a másik az szebb, okosabb, sikeresebb, gazdagabb, azt az önértékelési zavarod okozza, Pedig te is lehetnél bármi, ha igazán akarod és hajlandó is vagy tenni érte.
Ezzel a hozzáállással egyébként is csak tetézheted a bajt, a lelki túlterheltség miatt. Mert sokan túlhajszolják magukat, mivel sosem elégednek meg magukkal és eredményeikkel, ezért egyre jobban kínozzák testüket, lelküket, legyen szó sportról, munkáról, iskoláról, bármiféle tevékenységről. A bizonyítási vágy hajtja, annak elfogadtatása másokkal, hogy nem jelentéktelen. Rendkívüli erőfeszítésekkel fáradoznak az elismerés megszerzésén. De ugyanilyen eltúlzott lehet adakozókedvük (segítő és megmentő szerep) vagy lelkiismeretességük.