5. A bölcs

A bölcs lélekszerepe mögött olyan ember van, aki rendkívüli mértékben igényli a kommunikációt, a kontaktust és a kapcsolatokat. Ellenben a közlési képessége nem eléggé fejlett, ezért sokat szenved amiatt, hogy nem tud olyan módon hidat építeni embertársaihoz, ahogy szeretné. Ideális alakjában a bölcs archetípus olyan személy, aki a megfelelő szót a megfelelő időben mondja egy bizonyos embernek, akivel ezáltal mélyreható és eredményes kapcsolatot alakít ki.

Többnyire hallgatag, de nem attól való félelmében hallgat, hogy valamit rosszul mondhat, és nem is azért, mert mondanivalóját nem sokra tartja. Sokszor azonban a bölcs az embertársaival és a világgal folytatott kommunikációt tehernek érzi.

Egy bölcs minden további nélkül képes lehet arra, hogy könnyed társalgást folytasson, és adott esetben kommunikációs képességével flexibilisen bánjon, és így a felszínes szócsatákat illetően is megállja a helyét. Ám szenved attól, hogy sok értékes és örökérvényű gondolata rejtve marad remek társalgási adottságai mögött.