Elutasítás

Tény, hogy az elutasítás egy nagyon fájdalmas és csalódást okozó dolog, ami sok esetben a jövőben is kifejti a hatását a félelem formájában. Hiszen, ahogy a mondás is tartja, aki egyszer megégette magát, az már a langyostól is fél. Érdemes azonban visszagondolni magára a helyzetre, mert nagyon sokszor nem téged, mint személyt utasítanak el, hanem magát az adott helyzetet. Ha mégis előfordul, hogy te nem kellesz egy szituációban, akkor gondolj arra, hogy ez annak az egy embernek a véleménye, és igyekezz nem átvinni mindenkire, és ne gondold azt, hogy te úgy, ahogy vagy, rossz vagy.

Elutasítani azonban nem csak a rosszat, a jót is el lehet, de a jó hír az, hogy ennek a gyökere ugyanaz, mint amikor a félelem irányítja a cselekvéseidet. Mert ha azt gondolod, hogy nem érdemled meg, hogy jó dolgok történjenek veled, az azért van, mert leértékeled magad, és érdemtelennek érzed magad arra, hogy örömben, boldogságban, jólétben részesülj. Leértékelni pedig azért értékeled le magad, mert valamikor valaki leértékelt, és te elhitted, hogy értéktelen vagy. Nézz bele ezekbe a helyzetekbe, és vizsgáld meg, mi az, ami eredendően a tiéd, és mi az, ami csak azért lett a tiéd, mert valamikor, valahol, valakitől elfogadtad, és magadévá tetted.