Trasmoz

A 13. században aragóniai nemesek étek a hófödte Moncayo hegység lábánál található kicsi kis faluban, a Zaragozáshoz közeli Trasmoz Várában. A 13. században pénzhamisításba fogtak, de a falu lakóinak gyanúsak voltak az éjszakai zajok, amiket a pénzverőgépek ontottak magukból. Ezért terjesztették el azt a pletykát, hogy éjszaka a szellemek és boszorkányok csörgetik a láncaikat és azt üstjeiket kovácsolják a bájitalfőzéshez.

Trasmoz világi terület volt, vagyis nem tartozott a katolikus egyház uralma alá. Így nem is kellett adót fizetnie a közeli Veruela monostornak. De mikor elterjedt a boszorkányokról szóló pletyka, a monostor apátja felszívta magát és közben járt Tarazona püspökénél, hogy közösítsék ki az egész falut.

Trasmoz urát, Pedro Manuel Ximezt sem kellett félteni, mert a határozat ellen harcba szállt monostorral. Majdnem kirobbant a háború, mikor II. Ferdinánd tudomást szerzett a konfliktusról és kivizsgálta az ügyet majd Trasmoznak adott igazat. Ám ez a döntés nem tetszett a katolikus egyháznak és 1511-ben II. Gyula pápa végleg kiátkozta a falut. Ugyanis szerinte a város lakóinak eszét elvették a boszorkányok. És mivel a pápa által kimondott átkot csak pápa oldhatja fel, a falu azóta is vár…

Ellenben azóta fesztivált csapnak a minden évben a boszorkányok részére, megválasztják az év boszorkányát, felelevenítik a múltat és boszorkányos kencéket, gyógyitalokat lehet vásárolni a beöltözött boszorkányoktól.