A szellem, akik a gyerekekre pályázott

Egy idősebb testvér és családja a külvárosba költözött. Az 5-6 éves kistestvér nem volt hajlandó lemenni az alagsorba. Néhány hónappal később kiborult az ebédlőasztalnál, zokogva, a pinceajtóra mutatva sírt: „Engem bámul!” Egy ideig minden nyugodott volt, de mikor idősebb testvérének születésnapja volt, hallotta, hogy valaki énekel, és feltételezve, hogy a szülei azok, ezért lement a lépcsőn, de nem volt ott senki. Így hát visszament a szobájába, de újra hallotta a dalt. A hang a szellőzőnyílásokból jött, a pincéből. Pár héttel később eltűnt a fiatalabb testvér. A család felforgatta a házat, mert sírni hallották a szellőzőnyílásokon át. A család édesanyja megakadályozta, hogy a nagyobbik fiú lemenjen a pincébe, ahol egy férfialakú árnyékot látott. Kiabált, hogy takarodjon ki a házból és hagyja békén a fiait, mire a szellem távozott, majd nem sokkal később megtalálta a kisebbik fiút a pincében.

forrás