Piroska és a Farkas és a pedofil patkányfogó

Mindenki ismeri a cuki Piroskát, az édibédi sütigyártó nagyit meg azt a szerencsétlen gonosz farkast. Ez a mai verzió. Az eredeti, Charles Perrault által írt francia mesében Piroska egy kövér hölgy, akit a farkas készségesen útbaigazít az erdőben, majd amikor eltéved, felfalja. Ezennel vége a mesének. Mint minden mesének, itt az erkölcsi tanulság, vagyis az „üzenet”: „Ne állj szóba idegenekkel, és ne hagyd el a járt utat a járatlanért.” Ó, hogy az előbbit hányszor mondta az én anyám…

Vannak középkori verziók, amelyekben farkasemberek, ogrék fenyegetik Piroskát. Sőt, olyan variáció is akad, ahol a farkas a nagymama húsával és vérével eteti meg a lányt.

De ami leginkább passzol a mese eredetének, az a hamelni patkányfogó története. Egy titokzatos fuvolás Hamelbe érkezik, amit elárasztottak a patkányok. Itt felajánlja szolgálatait a városnak, hogy megtisztítja őket a rágcsálóktól. Mire a helyiek óriási jutalmat ígérnek neki, amennyiben sikerrel jár és persze sikerrel is jár! A férfi visszatér dülledt mellkassal a fizetségért, amit a jónép nem hajlandó kiperkálni neki. Ekkor cérnaszakadás és a férfi bosszút áll, méghozzá azzal, hogy elcsalja a gyerekeket a városból, ahogy nemrég a patkányokat. A mese modernebb és szebbik verziójában egy barlangba viszi őket, ahonnan aztán elengedi mini-foglyait, amikor megkapta a fizetségét. Ámde a sötétebb és egyben az eredeti sztori másként ér véget. A fuvolás a folyóhoz vezette a gyerekeket, ahol azok egy kivételével megfulladtak.