Hans Traxler nevű tanító vette a fáradtságot és kutatásokat végzett, de még bizonyítékokkal is elő állt 1978-ban, amelynek eredménye a következő variáns lett: Katharina Schrader mézeskalácsos nőnek, egy bizonyos Hans Metzler udvarolt. A nő, akinek púp volt a hátán férfi szerelme, elmenekült 1647-ben Wernigerodéből és a spessarti erdőben vett egy házat, ahol mézeskalács-sütödést nyitott. Folyamatosan új ötletekkel rukkolt elő és el is készítette mézeskalácsait, vásárok, kolostorok, úriházak részére. Úgy fest, ő találta ki a töltött mézeskalácsot, a merseburgi szerecsendióst, a bambergi módra kandírozott, szirupos mézest, gelnhauseni leckerlit is. Természetesen ez nem kevés irigyet szült neki. Az egykori udvarlója volt az, Metzler, aki följelentette boszorkányság vádjával a gelnhauseni városi bíróságon. Az iratok arról mesélnek, hogy söprűnyélen lovagolt, embereket csalt el magához, hogy bezárja, meghizlalja és megegye őket. Mondanom sem kell, rendesen megkínozták Katharinát, akik végig ellenállt így végül felmentették. Ámde Hans Metzler nem törődött bele. Húgával, Gretellel megtalálta az erdőben, megölte, és az egyik kemencébe dobta. Metzler, aki különben udvari szállító volt Nürnbergben, egyáltalán nem ütötte meg a bokáját a tettéért és mindenféle büntetés nélkül sütötte tovább mézeskalácsait.

Traxler, 1978-ban Frankfurtban megjelent könyvben fényképekkel igazolta, tárgyi és írásbeli dokumentumokkal ezt a történetet, különösen az 1651. évi boszorkányper irataival.