A mai Arizona területén kb. 50 000 évvel ezelőtt egy óriási meteorit csapódott be, hatalmas lyukat vájva a Föld felszínébe. Az űrből érkező csillag egy 1,2 kilométer átmérőjű, és 180 méter mély gödröt hagyott maga után. A tudósok szerint a meteorit 72 ezer km/óra sebességgel közeledett, és a becsapódás ereje tízszer nagyobb volt, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. A becsapódás után a nikkel és vas összetételű, 300 000 tonnás meteorit széthullott és megolvadt. Érdekesség, hogy a kráter alja annyira hasonlít a Hold felszínéhez, hogy az Apollo űrhajósai sokszor itt gyakoroltak, és itt próbálták ki a holdjárókat is.
Nagy meteoritok átlagosan 1300 évente csapódnak be a Föld felszínére. A világ legnagyobb egyben maradt meteoritja, amely valószínűleg szintén a történelem előtti időkben csapódott be, 60 tonna súlyú, és a namíbiai Grootfontein közelében található. A második legnagyobb 30 tonna súlyú, és Grönland nyugati részére zuhant. A Kanadában található Pingualuk tó (pingualuit kráter) is egy meteor becsapódás következményeként jött létre. A kb. 1 millió évvel ezelőtt keletkezett 250 méter mély lyukat a természet vízzel töltötte fel, hogy begyógyítsa a sebet.
A türkmenisztáni Karakum sivatag lakatlan közepén, a világtól elzárva található Darvaza. Ez tulajdonképpen egy hatalmas, száz méter átmérőjű és több mint húsz méter mély égő lyuk, amit „Pokol kapujá”-nak neveznek. Az üreg mélyén több tucatnyi éve ég a tűz, ami folyamatosan látható. A Darvaza üreg nem természeti képződmény, hanem egy szerencsétlenül végződött szovjet kísérleti robbantás eredménye. 1971-ben egy gyakorlat során a földalatti barlang beomlásaként jött létre, aminek következtében hatalmas mennyiségű gáz szivárog folyamatosan a felszínre. A geológusok úgy döntöttek, hogy helyesebb meggyújtani a gázt, mint a levegőbe engedni a mérgező anyagot. A szovjetek alaposan alábecsülték a szakadék méreteit: az első vélemények szerint néhány hét alatt el kellett volna égnie a gáznak, ehhez képest 1971 óta folyamatosan lángol.
A külszíni bányák szerte a világon hatalmas sebeket idéznek elő a földfelszínen. Sok művelés alatt áll, de sok már kimerült. Oroszország, Szibériai részén található a Mirnij gyémántbánya, amely 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű hatalmas fejtés. Az Oroszország Szibériai részén lévő Mirny gyémántbánya, a legnagyobb mesterséges üreget eredményezte a Föld felszínén, mivel 525 méter mély, és 1200 méter átmérőjű. Oroszországban találtak pár szép gyémántot is, de ott inkább az ipari gyémánt mennyisége a nagy világviszonylatban.
A Kanada északnyugati egészén elhelyezkedő Diavik-bánya a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelő területe. Mivel a terület gyémántjai egy magmatikus kőzettel borított, úgynevezett kimberlit-kürtő belső falaiban helyezkednek el, így a hatalmas és rendkívül mély kürtő mellett építették ki fúrással és robbantásokkal, illetve több tízmillió tonna kőzet megmozgatásával a bányát.
OLVASS TOVÁBB!
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
A 7 legnépszerűbb város, ahová érdemes ellátogatni, mielőtt túl késő lenne
A klímaváltozás számos tengerparti város jövőjét veszélyezteti. Ha nem történnek hatékony intézkedések a válság megfékezésére,...
UTAZÁSKihalnak a gazdák Svájcban és Magyarországon, Brazíliában viszont egyre menőbb farmernek lenni
Svájcban a munka túl szigorú, ám Brazíliában a fiatalok átveszik a szüleik farmjait....
UTAZÁSEgykori világháborús bunkerből nyílt hotel Hamburgban
Elég sok szokatlan szálloda van, de szálltál már meg valaha bunkerhotelben, tetőterasszal?...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK