A szent tárgyat a Sioni Szűz Mária templom és Kincstár őrzi, amely régóta zarándokok fő úti célja. A többször lerombolt és újjáépített Sioni Szűz Mária templom mai formájában 1635-ben épült. A templom előtt áll a koronázási kő, ahol Etiópia császárait hagyományosan megkoronázták.
A frigyládát eredetileg a nagy jeruzsálemi templom legbelső szentéjébe helyezték el. Egy ismeretlen időpontban azonban a tárgy eltűnt, és egyesek szerint Akszúm városába került. Egy etióp legenda szerint a ládát Meneliknek, Sába királynője és Salamon király fiának kísérete lopta el Jeruzsálemből. Akszúmba hozatta a ládát, és állítólag azóta is ott található. A 4. században az akszúmi királyok felvették a kereszténységet, és az első Sioni Szűz Mária templomot egy régi pogány szentély helyén építették fel. Ez a templom századokon keresztül állt, és az itt megfordult utazók különösen nagynak és nemesnek írták le. Az 1500-as években muszlim betolakodók lerombolták, de 1635-ben újjá lett építve, és ez az épület ma is áll. A templom négyzetes szerkezete szíriai hatást tükröz. Erődszerű falait színpompás freskók díszítik. Egy 1964-ben befejezett modern templom áll a zarándokok rendelkezésére. A két templom között egy bekerített és őrzött épület áll, a Kincstár. Ezt az épületet Hailé Szelasszié etióp császár építtette a frigyláda részére.
Asszúm eredeti vallása több istenhit volt, de amikor a 4. században a királyok felvették a kereszténységet, kinyilvánították, hogy Akszúm keresztény állam. Az akszúmiak azonban csak Krisztus isteni eredetét fogadták el, egyiptomi gyökerű hagyományt követve. Valószínűleg, ezért állítottak hatalmas obeliszkeket és sztéléket a Sioni Szűz Mária templom közelében. Ezt a hitet azonban 451-ben eretneknek nyilvánították, ezt a vallást azonban ettől függetlenül még ma is sokan gyakorolják Etiópiában. Az akszúmiai kereszténységnek számos más egyedi jellegzetessége is volt. Az 5. században a görög liturgia helyett saját nyelvüket, a gaezt kezdték alkalmazni. A 6. században Akszúm elfoglalt számos kisebb zsidó királyságot az Arab-félszigeten, és a vallásgyakorlásba zsidó szokásokat is beolvasztottak. Sémi őseik miatt az akszúmiak Dávid király leszármazottjainak, így a frigyláda jogos örököseinek tekintették magukat.
Akszúm a 7.században, az iszlám felemelkedése után indult hanyatlásnak, mivel a muszlim arabok az egész Közel-Keleten megerősödtek. De az iszlám hajnalán, Mohamed híveinek egy csoportja menedéket kapott Akszúmban üldözői elől, ezért a várost soha nem kényszerítették, hogy behódoljon az iszlámnak. Az abesszinek különös keresztény vallása a mai napig fennmaradt.
A cikk az Elveszett városok atlasza – Legendás városok újrafelfedezése című könyv alapján készült.
OLVASS TOVÁBB!
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
A 7 legnépszerűbb város, ahová érdemes ellátogatni, mielőtt túl késő lenne
A klímaváltozás számos tengerparti város jövőjét veszélyezteti. Ha nem történnek hatékony intézkedések a válság megfékezésére,...
UTAZÁSKihalnak a gazdák Svájcban és Magyarországon, Brazíliában viszont egyre menőbb farmernek lenni
Svájcban a munka túl szigorú, ám Brazíliában a fiatalok átveszik a szüleik farmjait....
UTAZÁSEgykori világháborús bunkerből nyílt hotel Hamburgban
Elég sok szokatlan szálloda van, de szálltál már meg valaha bunkerhotelben, tetőterasszal?...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK