A toltékok a X. században menekülni kényszerültek fővárosukból, Tulából, így kelet felé haladva elérték és elfoglalták a maják fontos központját, Chitzén Itzát. A mítosz szerint maga Keccakoatl, vagy más néven Kukulkán a tollaskígyó isten vezette a toltékokat ide, hogy új fővárost alapítsanak. Volt hazájukból magukkal hozták harci szokásaikat, az emberáldozat rítusát. Szinte mindenütt érezhető az emberáldozat és a halál szorongató jelenléte. Chiczén Itza városához majd 600 épület, templom és több labdapálya is tartozott. Manapság a romok egy részét még mindig a dzsungel rejti, helyreállításuk jelenleg is tart. Mivel az ősi indián civilizációkról írásos emlékek nem szólnak, csak építményeik, szobraik és használati tárgyaik maradtak fenn. A kutatók kénytelenek ezekből a relikviákból megfejteni többek között a maják és a toltékok titkait.
Chichén Itza annyit tesz, "az itzai kút kávájánál". A félszigeten élő népek folyó híján a természetes víznyelő aknákból (ún. cenotesekből) nyerték a friss vizet. Ezek az áldozó kutak 23 méter mély mélyedések voltak, az alján vízforrással. Chichén Itza is három ilyen képződménynek köszönhette létét. Ezek a gigantikus földalatti barlangok nemcsak az éltető vizet adták az itt élő törzseknek, de vallási szerepet is betöltöttek. Napjainkban két cenotes maradványai még megtalálhatók a romvárosban. A leghíresebb az Áldozat kútja, ahol a nagy szárazság idején a maja esőistennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat. A leletek arra engednek következtetni, hogy élve dobták bele az áldozatokat a kútba, hogy cselekvésre bírják az esőistent. Nem ritkán gyerekek és a törzs legszebb fiatal lányai estek a rítus és a vallás vértanúivá.
A romváros legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által "El Castillo" (a kastély) néven emlegetett főpiramis. Kukulkán, a tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramis a település középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz, azaz a szentélyhez, ahol a legyőzött ellenségek fölött mutattak be véres győzelmi áldozatot. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg. A mintegy 55 méter magas piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. Kimagasló építészeti tudományukat pedig mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy minden napéjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.
A főpiramis belseje egy kisebb piramist rejt. Igen szűk résen lehet bemászni, aztán fülledt, nedves levegő fogad és egy roppant keskeny folyosón felkapaszkodhatunk a piramis egyharmadáig. Ez a kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma. A régészek itt találták meg Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint, míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárt jeleníti meg. Egy közeli gúla alakú építmény pedig valószínűleg csillagvizsgáló lehetett.
Az El Castillo piramis mellett található a latin-amerikai világ legnagyobb eddig felfedezett pelotpályáját. A 90 m hosszú pályán 7-7 játékos a labdát derékkal, vállal és lábbal rugdosta, passzolgatta, de a játék pontos szabályai mindmáig ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy vallási momentumokat magába foglaló sportról van szó, hiszen a pálya mindkét végén egy-egy templom áll, és az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak. Ebből azt a következtetést vonták el a régész kutatók, hogy a játék valószínűleg az életért folyt.
A főpiramistól jobbra rengeteg, mintegy két és fél méteres, négyszögletes oszlop fogadja a látogatókat. Ez az "Ezer oszlop csoportosulása". Az oszlopok többségét harcosok reliefjei díszítik. Mellettük áll a Harcosok temploma, melyet belülről senki sem csodálhat meg. A körülötte elhelyezkedő gyülekezési csarnok födémét tartó pillérek négy-négy oldalán lapos domborművek találhatók, egy-egy marcona harcost formálnak. Ha közelről is megnézzük, mindegyikük más és más egyéniség. A gyűlés szimbolikus jelentésű, a kőbe vésett hősök csarnoka a harcos élet szépségét sugallják, ez a katonai élet példázata akar lenni.
Chitzén Itza virágzása rövid életű volt, a XIII. században már áttelepültek a toltékok egy következő helyszínre, mely csupán halvány utánzata Chitzén Itzának.
OLVASS TOVÁBB!
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
A 7 legnépszerűbb város, ahová érdemes ellátogatni, mielőtt túl késő lenne
A klímaváltozás számos tengerparti város jövőjét veszélyezteti. Ha nem történnek hatékony intézkedések a válság megfékezésére,...
UTAZÁSKihalnak a gazdák Svájcban és Magyarországon, Brazíliában viszont egyre menőbb farmernek lenni
Svájcban a munka túl szigorú, ám Brazíliában a fiatalok átveszik a szüleik farmjait....
UTAZÁSEgykori világháborús bunkerből nyílt hotel Hamburgban
Elég sok szokatlan szálloda van, de szálltál már meg valaha bunkerhotelben, tetőterasszal?...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK