Ha támadnak az élősködők

A kullancsok általában 2-6 évig élnek, életük során átlagosan háromszor szívnak vért. A gazdaállaton párosodnak, azután a hím elpusztul. A „támadást” – a tévhittel ellentétben – nem a fák lombjairól hajtják végre, hanem a bokrok vagy egyéb alacsonyabb növények leveleiről ugranak az áldozatra. A vészívás napokig tart, a nőstény a saját testtömegének akár 120-szorosát képes kiszívni. Táplálkozás után a jóllakott élősködő egyszerűen lehullik a gazdaállatról. Fontos még tudni, hogy a külvilágból behurcolt kullancsok némelyike elszaporodik a környezetben – akár a lakásban is –, tehát a védekezés során erre is kell gondolni!

A következő vérszívó élősködő a bolha. A kutyabolha nemcsak a kutya, hanem akár az ember vérével is megelégszik. Ezzel szemben a macskabolha és a sül bolhája egyre gyakrabban fordulnak elő a kutyán. A bolhák kártétele, a kullancsokéhoz hasonlóan, az általuk terjesztett betegségekben – többek között baktériumokat és egyes bélférgek fejlődési alakjait hordozzák és adják át –, valamint a csípés által kiváltott allergiás reakcióban nyilvánul meg. Az allergiás reakciót a bolha nyálában lévő anyagok váltják ki, ami gyakran heves viszketés és súlyos bőrgyulladás kíséretében jelentkezik. Az allergiás válasz megjelenéséhez akár egyetlen bolhacsípés is elegendő. Fontos tudnivaló a védekezés szempontjából, hogy a bolha – a kullanccsal ellentétben – csak vérszívás céljából keresi fel a gazdaállatot, élete nagy részét a környezetben tölti. Az arányokat tekintve, míg 100 bolhából 5 a kutyán lakmározik, addig 95 társa bújik meg a környezetben.
Essen néhány szó az atkáról is. Hazánkban három atkafaj okozhat rühösséget: a fülrühösséget az Otodectes cynotis, a fejrühösséget a Notoedres cati, az egész testre kiterjedően jelentkező rühösséget pedig a Sarcoptes scabiei var. Canis okozza. A rühösség a fertőzött bőrterület viszketésével, a szőrhiánnyal hívja fel magár a figyelmet. A többi atkafaj közül megemlíthető még a szőrtüszőatka, amely kis számban egészséges kutyákon is megtalálható. Súlyos betegséget okozó, nagymértékű elszaporodásához genetikai defektus, immunhiányos állapot vagy rendkívül rossz higiénés körülmények vezetnek. Mivel az eddig felsorolt vérszívó ízetlábúak nagyon aprók, a pontos diagnózis felállítása a bőrkaparék-minta mikroszkópos vizsgálatával történik. Van még néhány atkafaj, amely a kutyákat megbetegítheti, de ezek már szabad szemmel is láthatók és felismerhetők.

Mit tehetsz ellene?

A vérszívó élősködőkkel szembeni védelem nem mondható egyszerűnek. A fentiekben bemutatott paraziták nagyon sikeres túlélők. Változatos életmódi sajátosságaik miatt nehéz a védekezés ellenük. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nemcsak a kutyán lévő bolhák és társaik ellen kell felvenni a harcot, hanem az össze együtt tartott állatot és a környezetet is alapos meg kell tisztítani tőlük. Erre számos készítmény áll rendelkezésre. Mivel ez itt nem a reklám helyen, nem emelnénk ki egyetlen készítményt sem, csupán általánosságban mutatom be néhány sorban, hogy mit használhatunk.

A különböző porok és fürdetők hatékonyak – de a hatásuk nagyon rövid ideig tart, ezért ezeket csak „tűzoltásra” használjuk. A hosszú távú megoldást a különböző spot-on készítmények és a bolhanyakörv jelentik.

A gyártók pontosan meghatározzák, hogy melyik készítményük melyik élősködővel szemben mennyi ideig nyújt védelmet. Ezenkívül az állatorvos is ad tanácsot arról, hogy az általa javasolt készítményeket a mindennapi életben hogyan érdemes használni.

Létezik-e kullancs elleni védőoltás a kutyáknál?

Már utaltunk rá, hogy a kullancsok kártétele leginkább az általuk terjesztett betegségekben rejlik. A csípést követően a kezdeti tünetek jellegtelenek, majd a későbbiekben az érintett szerv megbetegedése jellemzi a betegséget. Azonban egy ízületi gyulladás vagy egy bénulás hátterében számos kór meghúzódhat, így nem könnyű a diagnózis.

A teljesség kedvéért meg kell még jegyezni, hogy a különböző tesztek pozitív eredménye messze nem jelenti azt, hogy a kutya Lyme-kórban szenved – csupán annyit bizonyít, hogy a szervezet találkozott a kórokozóval, arról azonban nem mond semmit, hogy van-e betegséget okozó baktérium a szervezetben. Ha esetleg tényleges fertőzés történt, akkor a gyógykezelésnél további gondot jelent, hogy a borreliák nehezen elérhető helyeken bújnak meg. Ezért a sikeres gyógykezelés sokszor több hetet is igénybe vehet.

A másik, kullancs által terjesztett betegség a babesiosis. Kórokozója egy vérben élősködő, egysejtű parazita, illetve annak alfajai. A különböző alfajok eltérő súlyosságú megbetegedés idéznek elő. Hazánkban a Babesia canis csanis a leggyakoribb, amely súlyos, a vörösvértestek szétesésével járó megbetegedés okoz. Jelen van még egy másik babesia, a kis babesia is, ennek elterjedtségéről azonban nem sokat tudunk, jelenleg még folynak a vizsgálatok. Mindkét esetben bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy a kullancs a gazdaállatba juttassa a kórokozókat, ami legalább 24 óra.

Mit tehetsz ellene?

Ajánlott a Lyme borreliosis elleni védőoltást adni, különösen fertőzött területen. Babesiosis ellen még nem létezik vakcina, csupán a gyógykezeléshez használt szert lehet megelőzésre használni. Azonban a hatás csak néhány hétig tart, az injekció viszont rendkívül fájdalmas, az oltás helyén kialakulhat tályog, és egyéb nem kívánt mellékhatás is jelentkezhet. Így összességében az mondható el, hogy a legjobb módszer a megelőzés.