Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
ANGYALISKOLA

Az angyalok öröksége

Szerző:
Szabó Anna
Sokan úgy tartják, az Ószövetségben találjuk az első utalásokat angyalokra, azonban léteznek korábbi emlékek is, amelyeknek szereplői olyan lények, amelyek vagy angyalok, vagy az angyaloknak valamiféle előfutárai.

 

Kultúránk fejlődése során különböző hitrendszerekből származó elemek összefonódásával alakult ki az a kép, amelyet ma az angyalokról táplálunk.

Az asszírok szárnyas géniuszai

Az egyik legrégebbi ismert forrás egy sumér írásos dokumentum körülbelül Kr. e. 3000-ből, amelyben az istenek hírnökeiről esik szó, akik maguk sem istenek, sem emberek. Nem tudjuk milyen hatással volt ez a dokumentum a szakirodalomra, az azonban tény, hogy a téma szaktekintélyei mindig sokat merítettek más vallásokból, és nemegyszer szellemi, vagy félig szellemi lényeket is kölcsönvettek saját elképzeléseik gazdagítására. A legkövetkezetesebb nézetek e témában azonban olyan monoteista hitrendszerekből származnak, amelyek csak egyetlen felsőbb erő létezését fogadják el. Itt az angyalok lehetnek jók, vagy gonoszak, de soha nem függetlenek, mivel létüket, céljaikat és feladataikat a Teremtőtől kapják.
Kr. e. 900 körül az ókori asszírok szárnyas géniuszokat ábrázoló domborműveket helyeztek a városkapuk elé őrzőnek, épületeik falát pedig gyakorta díszítették impozáns, szárnyas férfiakat mintázó festményekkel.

Zarathustrai elődök

Zarathustra perzsa próféta által Kr.e. 1000 és 600 között alapított vallásban Ahura Mazda, a jóindulatú istenség hét félig független istenségnek parancsolt. Ők voltak az amesa szpenták. Ezen hatalmas, hallhatatlan szellemek alatt találjuk a jazaták rendjét, akiknek fele a spiritualitásra és erkölcsösségre vigyázott a Földön, másik fele az anyagi és természeti jelenségekre ügyelt. Az angyali lények harmadik rendjébe tartoztak a fravasik, akik az egyes embereket védelmezték.

Az egyistenhit tanai

Amit ma az angyalokról tudunk, azt jórészt a három nagy monoteista – a zsidó, a keresztény és az iszlám – vallásra vezethető vissza. Azonban lehetséges, hogy ezen vallások olyan ősi hitrendszerek elképzeléseit visszhangozzák, amelyeknek a helyére léptek. Az ötödik században keletkezett keresztény szövegemlék, „Az igaz hitről”, régi pogány bölcsességeket és jóslatszerű mondásokat tartalmaz. Az egyik mondás Apollón klaroszi szentélyéből való, és a pogány főisten alatt szolgáló angyalok három rendjét írja le.
A Krisztus utáni évszázadokban a gnosztikus gondolkodók és a zsidó misztikusok voltak az angyali tanok fő hirdetői. A zsidó gondolkodók munkássága a Kabbalában teljesedett ki. A gnoszticizmus a szellemi igazságok intuitív megértését szorgalmazta, ebben különbözött a keresztény, vagy a zsidó vallás doktrínájától. A gnosztikusok azon hajlamuknak köszönhetően, hogy a láthatatlan világot egy titkos tudás keretében magyarázzák, az angyaloknak számos feladatot tulajdonítottak, és meg is nevezték őket. Ezt a gyakorlatot azonban a negyedik században a keresztény egyház betiltotta.

Az ókori Görögország szárnyas istenei

Az ókori gondolkodók gyakran fordultak ihletért a közel-keleti vallásokhoz. Platón és más görög filozófusok is a szárnyas istenek fogalmát boncolgatták, és elsődleges feladatuknak az istenek és az emberek közti közvetítést tartották. Érdekes, hogy Hermész (a rómaiaknál Merkúr), az istenek hírnöke olyan tulajdonságokkal rendelkezik – nevezetesen, hogy képes irányítani a Napot -, melyek a zsidó-keresztény arkangyalnak, Mihálynak is a birtokában vannak.

 


 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL