Adventre készülve

A pogány hiedelmek még századunkban sem haltak ki teljesen, fennmaradtak a népszokásokban. Dömötör Tekla és Bálint Sándor néprajztudósok beszámolója révén számos erdélyi településen megszokott volt, hogy a roráte alatt bezárták az ajtókat, ablakokat, nehogy a hajnali harangozás elől menekülő boszorkányok megrontsák otthonaikat. Másutt a fiatal lányok a harangkötél apró darabját fonták a hajukba, hogy farsang idején sok kérő látogasson el hozzájuk.


Az Alföldön mézet vagy cukrot ettek a harangozás alatt a legények magukhoz édesgetésére.



A karácsonyig tartó négy hét alatt számos szent ünnepét találhatjuk a naptárban, akiknek a népi gondolkodás nem csak közbenjáró szerepet, de mágikus hatalmat is tulajdonít.



Itt van mindenekelőtt András napja november 30-án. András apostol Jézus tizenkét tanítványai közé tartozott. Simon Péter testvére volt. Életéről igen keveset tudni, a hagyomány szerint a Volgáig terjedő keleti területeken hirdette az evangéliumot, ezért vált Oroszország védőszentjévé. Mikor térítőútjáról visszatért, megállapította a bizánci egyházat, s nem sokkal ezután vértanúságot szenvedett. Ferdén állított keresztre feszítették, ez az ún. andráskereszt.
András a középkorban, főleg Oroszországban a különösen kedvelt szentek közé tartozott, innen terjedt el a tisztelete az egykori Magyarországon. Számos helységnév őrzi ezt, pl. Békésszentandrás, Garamszentandrás, Liptószentandrás, Mosonszentandrás, Temesszentandrás, Andrásfalva stb.

Három magyar király is viselte nevét: - I. András (1047-1060) Vazul fia volt, s apja megvakíttatása után Jaroszláv kijevi fejedelemhez menekült, akinek lányát vette feleségül. A trónharcok, trónviszályok idején hívei visszahívták az országba, s 1047-ben meg is koronázták. Alakjához fűződik a korona és kard legendája – hogy kipróbálja, öccse nem tör- e trónjára, koronával és karddal kínálta meg Béla herceget, aki- szerencséjére – a kardot választotta. András király Zircen halt meg 1060-ban, sírját ma is láthatjuk a tihanyi altemplomban.
- II. András (1205-1235) III. Béla fia volt. Nevéhez az 1217-es keresztes hadjárat és az 1222-es Aranybulla fűződik. Felesége Gertrúd lett Katona Bánk bánjának tragikus sorsú főszereplője.
- III. András (1290-1301), II. András unokája volt az Árpádok nemzetségének ,,utolsó aranyágacskája”, vele halt ki első uralkodóházunk.

András napja már többnyire beleesik az adventbe, amikor megszűnnek a zajosabb mulatságok és megkezdődnek a disznótorok. Innen ered a tréfás Disznóölő Szent András elnevezése. Egyes vidékeken elterjedt az a szokás, hogy a disznótoros vacsora alatt álarcos, maskarás gyerekek, fiatal legények az ablakok alatt kántáltak, tréfás rigmusokat mondtak, elbúcsúztatták a leölt disznót. A gazda ilyenkor behívta a kántálókat, és megvendégelte őket.

Andrást a nép házasságszerző szentnek tartja, ami valószínűleg ahhoz az egyházi hagyományhoz kapcsolódik, hogy a pap az András napjához legközelebb eső első adventi vasárnapon olvasta fel híveinek az elmúlt egyházi év eseményeit, a házasságkötéseket, születéseket.

Hozzájárul Szent András házasságsegítő szentként való tiszteletéhez a téli napfordulós pogány hiedelem továbbélése is, miszerint az ilyen hosszú éjszaka a szerelmi varázslások legalkalmasabb ideje.

- Még ma is ismeretesek az olyan régi szokások, hogy a lányok este szilvás gombócot főnek, mindegyikbe beleraknak egy egy férfinevet tartalmazó papírt, s az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjüké.

- Más szokás szerint lefekvéskor háromszor megfordítják a párnát, és elmondják mondókájukat:
„Párnámat rázom, Szent Andrást várom, kutassa meg a jövendőbeli párom!” Éjjel aztán megálmodják, ki lesz a párjuk .

- Ismeretes az is, hogy a vánkos alá tükröt tesznek, s ha éjfélkor belenéznek, megpillantják jövendőbelijüket.

Ezek azonban csak a legismertebb szerelmi babonák közül valók, melyek vidékenként még sokféle változatban fordulnak elő. Nemcsak a nép ismerte őket, hanem a főnemes, rangos emberek is.

Akik szeretnek sütni:

Adventi naptár mézeskalácsból

Hozzávalók:
- 60 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- 20 dkg porcukor
- 1 citrom
- 8 evőkanál méz
- 1 tojás
- 1 csipet só
- 1 csomag mézeskalács ízesítő
- 1 csomag sütőpor
- kevés margarin és tej

Dolgozd össze a hozzávalókat, majd gyúródeszkán, nyújtófa segítségével nyújtsd vékonyra a tésztát és különböző kiszúró formákkal szúrd ki. (pl. karácsonyfa, angyalka, csillag stb.) Tipp: Mielőtt kiszúrnád a tésztát a formával, előtte mártsd bele lisztbe a formát, hogy ne ragadjon hozzá a tésztához. Előmelegített sütőben sütjük margarinnal kikent, lisztezett tepsin. Sütés előtt megkenjük a mézes tésztaformákat tojássárgájával.

Sütési idő: 20 perc
Gázsütőben: második fokozat
Villanysütőben: 175 fok

Cukormázzal díszítjük a már aranybarnára sült, és kihűlt mézeskalácsokat.

- Naptár elkészítése: Hurkapálcikára akasztjuk az átszúrt mézeskalácsokat úgy, hogy 4 fokozatból álljon a naptár.
A hurkapálcikák és rajtuk a mézeskalácsok, egymás alatt helyezkedjenek el. Színes, tetszőleges szalaggal fogassuk össze a hurkapálcákat.

Aki nem szeret sütni:

Kartonpapír karácsonyfa
(adventi naptár)

Nagyalakú zöld kartonpapírból vágjunk ki fenyőfa formát.
A hozzávaló zsákocskákat a következőképpen készíthetjük el: Előbb az anyag (Tipp: érdemes filcből készíteni) felső szélét hajtsuk és varrjuk vissza, azután varrjuk össze a visszáján. Fordítsuk ki, és vastag, több szálból sodort zsineget fűzzünk bele. Ezzel lehet összehúzni, nyitni-csukni és ennélfogva lehet felakasztani is. Akasztónak, miltonkapcsot használjunk, melyet a kartonlapon szúrunk át. Nagy súlyt elbírnak és nem csúsznak ki, ha hátul szétnyitjuk a szárukat. 1-24-ig számozzuk meg a zsákocskákat.


A karácsonyfa tetejére fényes-csillogó papírból kivágott, vagy öntapadós csillagot is ragaszthatunk.