KÖZÉRZET

7 alváshiányhoz kapcsolódó tény, amelyekről eddig nem is tudtál - Érdemes tisztában lenni vele!

Szerző:

Szabó Anna

Az alvási depriváció manapság egyre gyakoribbá válik, és a mai sikerorientált társadalom meghatározó jellemzője. Rövidtávon ugyan nincs vele gond, de hosszabb időn át már káros lehet.

Az alvás egy ösztönösen visszatérő állapot, amely alatt minden izom elernyed, és a tudatod kikapcsol, általános inaktivitás lép fel. Az alvás öt szakaszból áll, amelyek mélysége eltérő. Minél mélyebben alszol, annál jobb az alvás minősége. A több alvás tehát önmagában még nem garantálja azt, hogy fel is töltődsz energiával. Bár számos dolog felderítésre vár még, az egészen bizonyos, hogy a test ilyenkor pihen, a sejtek pedig regenerálódnak.

Mi is az az alváshiány?

Alváshiányról súlyos alvási gondok esetén van szó. Mivel sok testi funkció magához az alváshoz kapcsolódik, így nem állhat fel hosszú időn át ez az állapot. Ha nem alszol eleget, nő a cukorbetegség és szívproblémák kialakulásának kockázata, az immunrendszer gyengülni kezd és súlygyarapodás is bekövetkezhet. Van olyan, aki ezért tudatosan átkapcsol „éjjeli bagoly” üzemmódba, ám ez sem megoldás!

Egy tanulmány keretében különböző embereket teszteltek, és két alváshiányos periódust vizsgáltak, kb. 36 órán át. Megállapították, hogy azok, akik elalvás után könnyebben elfáradtak, azok a vizsgálat során is álmosabbak voltak, míg mások pedig rezisztensek lettek. Ez tehát azt jelenti, hogy vannak emberek, akik természettől fogva jobban leküzdik az alváshiányt, mint mások.

Az alvásmegvonás veszélyes, mivel befolyásolja az immunrendszer működését, és drámaian csökkenti a betegségek leküzdésére való képességet. Tanulmányok kimutatták, hogy az alváshiány hatásai közé tartozik a súlyos fáradtság, a koncentráció hiánya, a motiváció csökkenése, az emlékezet csökkenése és a súlygyarapodás. Ennek ellenére néhány előnye is akad. Íme, néhány meglepő előnye annak, ha alváshiányban szenvedsz:

3. Az idő múlásával növekszik az agyi aktivitás

Az agyi stimuláció és az alváshiány között vannak összefüggések. Úgy vélik ugyanis, hogy az idő múlásával az emberi agy elkezdi kompenzálni az alváshiány hatásait. Az agy bizonyos részei elkezdenek aktiválódni, miután egy 35 órás alváshiányon túl van az ember. Más szóval, olykor a kevesebb több!

Emellett meglepő ugyan, de minél fáradtabb az illető, annál inkább aktiválódik az agya. Ez azt jelenti, hogy egy idő után az emberi agy nem csak felveszi az alváshiány elleni küzdelmet, hanem elfogadja annak hatásait is. Egyes tudósok szerint, az alváshiányban szenvedő emberek valódi géniuszok voltak.
A kutatók úgy vélik, hogy az agyban a normálisnál magasabb aktiválódás szintje valójában az agy kísérlete az adenozin által kiváltott álmosság ellensúlyozására. Ez is csak azt bizonyítja, hogy az agy még az alváshiány fennállása esetén is képes elképesztően működni.