Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
KÖZÉRZET

A Női meddőség okai - Hormonális zavarok

Szerző:
Szabó Anna
Hormonális zavarokról, illetve a nő biológiai ciklikusságáról esik szó a női meddőségről szóló sorozatunk következő részében. „Számos betegség, rendellenesség vagy zavar okozhat meddőséget. Ne várjanak jelekre, mert a legtöbb betegség nem jár fájdalommal – állítja Dr. Verezckey Attila főorvos.


E témában Dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosát kérdeztük szakértőként: „Ha a pár több, mint egy éve hiába próbálkozik azzal, hogy a vágyott terhesség létrejöjjön, jobb, ha mielőbb orvoshoz, meddőségi szakemberhez fordulnak. Ugyanis számos betegség - rendellenesség vagy zavar - okozhat meddőséget. Ne várjanak jelekre, mert a legtöbb betegség nem jár - fájdalmas - tünetekkel, és csak célzott termékenységi vizsgálatok során derülhet rá fény.” Vegyük akkor sorra a női meddőség okait, a gyakori, illetve ritkán előforduló, akár rejtett betegségeket, melyek útjában állhatnak a sikeres teherbeesésnek!

 

A női meddőség okai

A női terméketlenség okai sokfélék lehetnek és akár különböző kombinációkban is előfordulhatnak. A „Női meddőség okai” c. fejezetben a következő problémákra fogunk kitérni:

I./ Hormonális zavarok
> POF- szindróma
> A menstruációs ciklus és az ovuláció rendellenességei
>> Nem megfelelő tüszőnövekedés
>> Korai sárgatest képződés
>> LUF- szindróma
>> Nem megfelelő sárgatestfázis
>> Csökkent petefészek kapacitás
> PCO- szindróma
II./ Anatómiai rendellenességek, zavarok
> Méh rendellenességei
> Petevezető rendellenességei
III./ Endometriózis
IV./ Habituális vetélés
V./ Ismeretlen eredetű meddőség

 

Hormonális zavarok, avagy a menstruációs ciklus rendellenességei és az ovulációból eredő okok

Az ovuláció rendellenességeit a női meddőség leggyakoribb okaként tartjuk számon. A diagnózis felállításában a kórtörténet, a hormonszint-meghatározások, a testhőmérséklet-változás elemzése és az ultrahang-diagnosztika segít.

Az ovuláció rendellenességei megjelenhetnek a menzesz elmaradásában vagy szabálytalanná válásában. Az anovulációnak nevezett rendellenesség során a petesejtek vagy nem megfelelően fejlődnek, vagy pedig nem képesek a petefészekből kiszabadulni. Ezen betegek akár hónapokig nem menstruálnak, de előfordulhat az is, hogy megmarad a szabályos menzesz, mialatt a petefészekből nem szabadul ki a megtermékenyítésre alkalmas petesejt. Az anovuláció oka lehet táplálkozási rendellenesség, a hormonháztartás zavara, pajzsmirigy-működési zavar, inzulin rezisztencia stb., míg az estek sajnos nagy részében az ok ismeretlen marad.

Dr. Vereczkey Attila,
a Versys Clinics Humán
Reprodukciós Intézet
főorvosa

„A hormonális zavarok okainak palettája sajnos rendkívül színes. Hogy ezeket megértsük, az alapokat, az alapvető összefüggéseket is ismernünk kell: létezik egy olyan hormonális rendszer, amit az agy középpontjában elhelyezkedő agyalapi mirigy, az ún. hipofizis szabályoz. Az agyalapi mirigy fölött húzódik az agykéreg, melyről nagyon sokáig azt hittük, nincs komolyabb szabályozási mechanizmusa, azonban ma már tudjuk, hogy bizony nagyon is van.” - mondja Dr. Vereczkey Attila.

„Az ún. gonadotropin releasing hormont a köztiagy egy része, a hipotalamusznak nevezett terület termeli, vagyis a GnRH a hipotalamusz egy hormonja. Ezek a hormonok ciklikusan mozognak: a hipotalamusz másfélóránként nyom, lövell ki magából egy GnRH- adagot, azaz a hormon innen 90 percenként kerül a keringésbe, melynek segítségével eljut az agyalapi mirigyhez, és serkenti az FSH (follikulus - tüsző - stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon) termelését, azaz az FSH- LH szintet. Az FSH- LH az agyalapi mirigyből bekerül a vérkeringésbe, és a testben eljut mindenhová, így például a petefészekhez, melyen keresztül szabályozza a petefészek- hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront. Majd az ösztrogén visszakerül a testben mindenhova - a mellbe, az agyba, a menstruációs hüvelynyálkahártyára, a méhnyálkahártyára” - avat be minket a főorvos úr.

FSH: Az FSH- t az agyalapi mirigy elülső része termeli, és elengedhetetlen a petefészekben a tüszők fejlődéséhez. Az FSH serkenti a petefészekben az ösztrogén és a progeszteron termelését.
LH: Az LH az agyalapi mirigy elülső részében termelődik, és a petefészekre hatva mind a tüszők növekedésében és sárgatestté alakulásában, mind pedig az ovulációban szerepet játszik.
Ösztrogén: Az ösztrogéneket - melyek közül a legfontosabb az ösztradiol - a petefészek termeli és elengedhetetlenek a tüsző növekedéséhez és fejlődéséhez. A méhnyálkahártyának a ciklus első felében végbemenő fejlődéséhez, az ún. proliferációhoz szintén szükséges. Legnagyobb mennyiségben az ovuláció előtt termelődik.
Progeszteron: A progeszteront a sárgatest termeli. Az ovuláció után fokozódik a termelődése, azonban az ovulációhoz is szükség van rá. A ciklus második felében, a sárgatest fázisban a méhnyálkahártya ún. szekréciós átalakulását idézi elő, mely megteremti a feltételeit az előébrény beágyazódásához.
Méhnyálkahártya: A méh falának három rétege közül a méh ürege felől a legbelső a méhnyálkahártya (endometrium), amit többszörösen elágazó, faághoz hasonló rajzolatú redők tesznek tagolttá.

 

Tehát a nő biológiai ciklikusságának bonyolult és egyben nagyon érzékeny rendszerét, menstruációs ciklusát irányítja ez az endokrinológiai rendszer, mely kihat a nők hangulatára, lelkére, egyszóval mindenre. Viszont ez a hormonális rendszer is több helyen sérülhet: előfordulhat agyi probléma (GnRH), pulzusproblémák, nem beszélve a ciklikusságról. A hormontermelődés ugyanis a nap folyamán is ciklikusan változik, erre példa lehet az is, hogy ha valaki a szexet reggel, délelőtt vagy inkább este kívánja jobban. A férfiak tesztoszteron- szintje is ciklikusan változik, reggel jóval magasabb, mint bármely más napszakban, ezzel magyarázható, hogy ők reggel sokkal inkább aktívak szexuálisan. A nőknél is vannak ösztrogén- túlsúlyosabb napok, egy nőnél nagyon érdekes például az ösztrogén- tesztoszetron túlsúly szexualitás (libidó) szempontjából, mivel a tesztoszteron, azaz a férfi nemihormon abszolút libidófokozó.

Ahogyan Dr. Vereczkey Attilától megtudhattuk, az FSH- és LH- hormon, illetve az ösztrogén és progeszteron mindenre hat, így például a bőrünkre is. Hogy miért is? Amikor valaki öregszik, akkor a petefészek kezd kifáradni. A petefészeknek két nagyon fontos funkciója van: petesejtet - ami a fogantatáshoz kell - és hormont, egészen pontosan ösztrogént - ami a női szépséghez, frissességhez is kell - és progeszteront termel. Tehát ha valaki öregszik, a petefészek is kevésbé jól működik, ezáltal az ösztrogén szintje is csökkenni kezd - ezért ráncosodik a bőrünk, hullik a hajunk, ezért enged el a kötőszövet és ereszkedik meg a mell. Ha viszont pótoljuk az ösztrogént (hormonpótlás), akkor a szervezet - egy időre - szinte azonnal vissza tud állni majdnem „fiatalkori” állapotába. Természetesen ezen kezelések megkezdése előtt több fontos vizsgálatot kell elvégezni, hiszen a hormonális kezelés nem minden esetben alkalmazható.

 

POF ( Premature Ovarian Failure) szindróma:

Sajnos létezik egy betegség, a korai petefészek- leállás, melynek lényege, hogy a petefészek a páciens húsz- harminc éves korában már úgy működik, mint idős korban, és szépen lassan leáll. Erre bizonyos hormonszintek méréséből lehet következtetni: a petefészket az agyalapi mirigy által termelt FSH- hormon szintjével meg lehet határozni azt, hogy milyen a petefészek működése, mennyire friss. Az AMH (Anti Müllerian Hormon) másik olyan új hormon, melynek vérből kimutatható szintje szintén jól jelzi a petefészekben még meglévő kis petesejtek számát.
Furcsa, de találó hasonlattal élve: ”Ez úgy működhet, mintha lovas kocsin ülnénk, s mikor fáradnak a lovak, egyre jobban kell ostoroznunk a jószágokat, hogy az iramot tartani tudjuk. Itt szinte ugyanez a helyzet: ha a petefészek fárad, akkor az agyalapi mirigynek fokozottan kell termelnie az FSH- hormont ahhoz, hogy ugyanazt a szintet tudja hozni. Egy ideig erre a teljesítményre képes a hormonrendszer, de egy idő után kifárad, kimerül, és működése leáll. ”- magyarázza a főorvos úr.

 

A szinkronitás is fontos…

Meddőség akkor is kialakulhat, hogy a méhnyálkahártya szinkron működése eltér az ovulációtól: az illető hölgy ovulál, de a méhnyálkahártya nincs a megfelelő állaptban, nem érett vagy már túlérett, vagy már lecsengő fázisban van, esetleg még nem épült fel, s így nem befogadóképes. „Ilyen szempontból a szinkronitás, a „timing” sem elhanyagolható tényező a reprodukciós folyamatban”- állítja Dr. Vereczkey Attila.

 

Komplex hormonális állapotfelmérés

Ezen okok miatt a Versys Clinics új, budapesti meddőségi klinika orvosai komplex hormonális állapotfelmérést végeznek 25- 35 év körüli pácienseik körében, melynek célja a petefészek termékenységi képességeinek meghatározása. Ennek lépcsői a következők:
- A petefészek tartalékkapacitásának meghatározása
- FSH- és LH- szintek meghatározása
- AMH (Anti Müllerian Hormon) meghatározása
- Ösztradiol- szint meghatározása
- UH- diagnosztika
- CC- (Clomiphen Citrát) teszt
- GnRH- agonista stimulációs teszt

… Folytatjuk!

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL