Ez történik a testeddel, ha nem engeded el a negatív gondolatokat

„Ne felejtsd el nem azért bocsátasz meg valakinek, hogy az ő érdekét szolgáld. Hanem a te érdeked miatt bocsátasz meg” – Stephanie A. Sarkis, Ph. D

Egy lecke Friedrich Nietzsche-től

A német filozófus egyszer a gyengeséghez hasonlította a megbocsátást. Ebből teljesen világos, hogy jóval cinikusabb volt az egészségesnél (filozófusok-tudósok jellemző viselkedése). Talán, ha megértette volna, hogy a stressz milyen hatást gyakorol a testre, akkor életének vége kissé kedvezőbben alakulhatott volna. Könyörtelen pesszimizmusa, rögeszmés törekvése és fáradhatatlan munkamódszerre szinte biztosan hozzájárult szerencsétlen halálához. 44 éves korára az elméje megbomlott, minden kognitív képességét elvesztette. Élete végéig katatón állapotba került. Anyja gondozta, míg nem a szifiliszbe belepusztult. Belső és külső élete is viharos volt, mindig küzdött saját démonjaival, nem is beszélve a nagyon vallásos anyja elvárásaival.

Miért káros, ha ragaszkodunk negatív érzelmeinkhez?

Miért tartunk ki, olyan érzelmek mellet, mint a szorongás, a düh, a kétkedés, a frusztráció, az ingerlékenység, a rosszindulat és a harag? Ha valami szerencsétlen dolog történik, és nem tudunk megbocsátani magunknak, másoknak vagy magának az életnek, az komoly keserűséget okoz. És bár a felszín alá nézve valószínűleg nem tűnik olyan rossznak a helyzet, elménk számára mérgező.

Ennek szemléltetéséhez, nézzünk egy stresszes gyerekkori emléket – egy olyan időszakban, amikor még gondtalannak és vidámnak hittük a világot. Egy tanulmány kimutatta, hogy azon gyerekek immunrendszere károsodott, akiket gyerekkorukban bántalmaztak, vagy árvaházba kerültek. Annak ellenére, hogy környezetük megváltozott, fiziológiailag még mindig reagáltak a stresszre. Az immunrendszer fejlődését nagymértékben befolyásolja a környezet. A lényeg az, hogy a fenyegetés megszűnt, de a test még mindig úgy reagált, mintha lenne. Tehát a stressz behálózza az embert, és ez a háló idővel megölheti.

Nyilvánvaló, hogy a környezeti ingerek nagyobb hatással vannak a gyermekekre, mint a felnőttekre.  Röviden: bár az idegrendszer és az immunrendszer fejlődése lassú, egész életen át tart. Az érzések, melyek zavarnak minket – stresszt okoznak –, enyhe vagy akár súlyos testi és lelkibetegséget is okozhatnak.

A krónikus bosszankodás hatása

A krónikus stressz másik forrása, ami megölhet. Az orvosi látogatások csaknem 90 %-a a stresszel kapcsolatos egészségügyi panaszok miatt fordul elő. Például hosszútávon szív és érrendszeri gondokat okozhat. A szívritmus következetesen és állandóan emelkedett, valamint növekszik a stresszhormonok szintje is.

A hosszútávú stressz tünetei

- fájdalmas, feszülő izmok;

- szorongás és depresszió;

- mellkasi fájdalom és gyors szívverés;

- gyakori megfázások és fertőzések;

- fejfájás;

- álmatlanság;

- szexuális vágy csökkenése/elvesztése;

- alacsony energiaszint;

-  gyomorpanaszok (székrekedés, hasmenés és hányás);

A hosszútávú harag, az agysejtek termelésének csökkenését is okozhatja. Az egyén valószínűleg egyre érzékenyebb és feledékenyebb lesz.

Tanulj megbocsátani

„Az önmagunknak való megbocsátás, elengedhetetlen az öngyógyításhoz” – ismeretlen szerző

Ha a haragot és a bosszankodást tartod fontosnak, a tudatalattid állandó stressz alatt van. Ez hatással lehet az elmédre és testedre. Nagyon hasznos a megbocsátás gyakorlása. Ne felejtsd el, hogy mindez azt jelenti, hogy megbékültél a fájdalommal és megpróbálod elengedni. Ez valami, amit muszáj megtenned magadért.

Keress egy békés helyett, ahol egyedül maradhatsz a gondolataiddal. Ezután végezd el a következő 4 lépést.

1. Emlékezz vissza az esetre. Az első lépés az elfogadás; elfogadod, hogy megtörtént; hogy ezt érezted és még mindig érzed, és a reakciódat is.

2. Vond le a tanulságot. A második lépésben kiderül, hogy a történés milyen hatással van rád. Valószínűleg növekedést tapasztalsz, értékes leckét tanultál másokról vagy magadról.

3. Döntsd el, hogy megbocsátasz. Gondolj az érintett személyre. Nehéz lehet beismerni, hogy mindannyiunknak van gyengesége, de segíthet enyhíteni a negatív érzéseken. Végül mond ki: „Megbocsátok” – legyen az önmagad, vagy egy másik személy. Talán úgy érzed, ezzel elmagyaráztad, hogy miért is bocsátottál meg. Ez teljesen rendben van és egészséges is.

„Bocsáss meg, hogy szabadon engedj egy rabot, és fedezd fel, hogy te voltál a rab.” – Louis B. Smeder