3. Kényszered van rá, hogy…

Ha bevered a könyöködet, muszáj háromszor megköpködnöd. Ha kiborítod a sót, muszáj átszórnod egy keveset a vállad fölött. És nincs mese, ha elkiabálsz valamit, azonnal le kell kopognod, ha kell, akkor az álladon! Nem csak önmagad szemében tűnhet kényszeresnek, hanem mások előtt is, mikor tudod, hogy a kollégáid nem babonásak, de sunyiban elvégzed ott is a hatástalanító szertartást, max ha meglátják, bőszen magyarázkodni kezdesz vagy majd megőrülsz, hogy elvégezhesd, mert nem mered előttük. Talán a szíved mélyén valahol te is kellemetlennek érzed a dolgot, vagy ha nem, mert úgy vagy vele nem érdekel, ki mit mond, babonás vagy és kész, akkor is ugyanúgy forgatni fogják rajtad a szemeiket és max kinéznek az ebédlőből. De ugyanígy kényszert érzel arra is, ha mást látsz babonaszituban, megmond neki mit tegyen. Vagyis: „Főnök, köpködje meg a könyökét! Ú, de ne dörzsölje meg, mert kopasz lesz!” Vagy bejelented a vendéget, mert eldőlt a seprű.