LELKIPATIKA

Magány vagy egyedüllét? – Fontos, hogy tudd a különbséget közöttük

Szerző:

Szabó Anna

A világjárvány következtében sokan szenvednek magánytól. Ez az érzés teljesen normális és akár kezelni is lehet, de nem szabad összekevernünk azzal, ha valaki egyedül érzi magát. Ez ugyanis annak a jele, hogy a gyógyulás több belső munkát igényel.

Magány és egyedüllét

Magányosnak akkor érezzük magunkat, ha úgy érezzük, senkivel nem tudunk kapcsolódni érzelmileg. Rendkívül nehéz megélni ezt, és azt is jól tudjuk, miért. Amikor csecsemők voltunk, ha nem jött volna senki, amikor sírunk, meghaltunk volna. Pontosan ezért sokan ezzel az érzéssel társítják a halált. Gyermekként sok mindent megtanultunk, hogy el tudjuk nyomi ezt.

Íme, néhány példa:

• Tudatosan kilépünk az érzelmeknek otthont adó testünkből és csak az elménkre koncentrálunk

• Bíráljuk saját magunkat és elhitetjük magunkkal: a mi hibánk, hogy nem kapunk elég szeretetet. Ezáltal azt érezhetjük, hogy irányítjuk az életünket. Ha képesek vagyunk megváltozni és jobbá válni, szeretetet kapunk cserébe és el tudjuk kerülni a fájdalmat.

• Evéssel vagy TV-nézéssel, akár függőségekkel enyhítjük a fájdalmat

• Deviáns, vagy éppen ellenkezőleg, tökéletes viselkedéssel igyekszünk felhívni a szüleink figyelmét magunkra. Ez felnőttkorban hasonló viselkedésmintákat eredményez: kontrollálni szeretnénk a másikat vagy túlságosan függünk tőle.

A legfőbb probléma ezekkel a túlélési stratégiákkal az, hogy mindegyik során elhanyagoljuk önmagunkat, emiatt érezzük magunkat üresnek és magányosnak Egy magányos személy szeretne kapcsolatokat létrehozni, ám az, aki egyedül érzi magát, üresnek látja az életet, mert már elhagyta magát a fent felsorolt módokon.