LELKIPATIKA

Önmagad keresése - Néha el kell magad engedni ahhoz, hogy magadra találhass

Szerző:

Szabó Anna

Az egyik legnagyszerűbb kaland, amit valaki átélhet, az nem más, mint önmaga felfedezésének az útja. Életünk egy bizonyos pontján, mindannyian szembesülünk a kérdéssel: kik is vagyunk valójában? Mi az életünk célja? Ez az, ahol az út kezdetét veszi – amikor ráébredsz, hogyan is lehetsz önmagad motivációs forrása.

Mielőtt azonban az önismeret útjára vállalkoznánk, keressünk néhány jelet, melyek az elveszettség és tanácstalanság jelei lehetnek. Az önfelfedezés felé vezető első lépés az érzéseid elfogadásának tudatosítása. Az, ha teljes mértékben el tudod fogadni a világbeli helyeddel kapcsolatos zavarodottságot, egy rendkívül bátor dolog. De mi is válthatja ki az identitásvesztés érzését? Íme a néhány legbeszédesebb jel:

• úgy érzed, identitásod inkább széttördelt, mint sem egy egész érzetét kelti
• nem találod a helyedet a világban
• erős elégedetlenséget érzel
• úgy érzed, képes lennél túlszárnyalni jelenlegi élethelyzeted
• elvesztetted a valódi kapcsolatot a családoddal és a barátaiddal

Ha ezek az érzelmek és érzések ismerősek, akkor itt az idő, hogy lépj egy lépést hátrébb, és vesd bele magad az önmegfigyelés folyamatába, hogy felülkerekedhess az önpusztító gondolatokon és viselkedésen.

Elemezd az érzéseidet

Önmagad felfedezésében fontos szerepet játszik az érzéseid és érzelmi világod megfigyelésének folyamata. Emberi dolog, hogy majdnem minden élethelyzetre van egy érzelmi válaszunk. Így nem hazudunk, ha azt állítjuk, hogy az emberi fajt inkább az érzelmek vezérlik mintsem a ráció. A kulcs tehát az, hogy azonosítsuk azokat az élményeket amik kiváltják ezeket az érzelmi válaszokat, legyenek azok jók vagy rosszak.

Amint megállapitottad, hogy mi ösztönöz téged arra, hogy egy bizonyos módon viselkedj, elkezdhetsz dolgozni azon, hogy tökéletesítsd azt. Végsősoron az önmagad fejlesztésébe vetett akaratod az ami válaszokhoz vezet a léted összetettebb kérdéseivel kapcsolatban.