MÁGIA

5 erőteljes ima az istenekhez a varázslatos Védákból

Szerző:

Szabó Anna

A Védák a hinduizmus szentírásai szanszkrit nyelven, ami a világ egyik legősibb nyelve. A véda szó azt jelenti, hogy "tudás". Ezekben a szent írásokban a hindu istenekről olvashatunk történeteket, leírásokat, akárcsak a keresztény Bibliában. Illetve találunk mágikus imákat a Védákban az istenekhez, a természeti szellemekhez, amiket a mai napig használnak Indiában. Elhoztunk neked néhány ilyen varázslatos imát, amelynek elmondásával kiérdemelheted az istenek áldását!

A Védák keletkezését több tudós i. e. 4000–6000 közötti időpontra teszi, azonban ma már elfogadottabb álláspont Max Mülleré, aki a legrégibb Véda-részeket i.e 1000 körüli időpontra datálja. A védikus irodalom magába foglalja az eredeti négy Védát - Rig, Atharva, Jadzsur és Száma – és az Upanisádokat, a Mahábharatát (aminek a Bhagavad-gítá az egyik fejezete), a Pancsarátrát, a Rámájanát és a Puránákat.

Mindenestre sok hindu úgy hiszi, hogy a Védák öröktől fogva léteztek. A vallásos hagyományok egy része Brahmához köti, aki a világ teremtésekor nyilatkoztatta ki e szent szöveget, amikben istenekről szóló elbeszélések, mágikus imák és varázsigék szerepelnek.

Elhoztuk neked a leghatásosabb imákat, amelyek elmondásával segítségül hívhatod az isteneket, hiszen az imák elmondásával többek között előttük tisztelegsz.

{KEPGALERIA}

Szeretnél elsőként értesülni a legújabb írásainkról, angyal- és csillagüzenetekről, számmisztikai elemzésekről, ezoterikus írásokról, önismereti tesztekről, jóslatokról, misztikus előrejelzésekről? Iratkozz fel a hírlevélre itt >>

Részlet a Bhagavad-Gítából: Ardzsuna imádsága Krisnához

Krisna a hinduk szerint maga az Istenség legfelsőbb személyisége. Ő az eredeti és a legfőbb személy, aki személyesen és energiáin keresztül egyszerre jelen van mindenhol. Éppen ezért, amiket hozzá fordulsz, természetesen bármit kérhetsz tőle. Bármelyik nap igénybe veheted a segítségét az ima elmondása után. Kedveskedj neki kék színű gyertyákkal és őt idéző tárgyakkal.

„Már látva látom az egek lakóit,
látom, nagy isten, ami él tebenned;
lótuszszirom-trón magasán Brahmá ül,
szentek hadában, körül égi kígyók.
Szem, száj, kar, emlő sokasága vagy te,
szent alakod vész a határtalanba,
nincs kezdeted, nincs közeped, se véged,
formád, Világok Ura, fogyhatatlan.
Látom korongod, jogarad, fej-éked,
fény-tömegeddel beragyogsz ma mindent,
óh Mérhetetlen, szemem elvakítja
Napnál vadabban lobogó varázsod!
Minden tudásunk tefeléd, törekszik,
Isteni Törvény örök őre, végső
pillére vagy te az egész világnak,
szent, ősi szellem -- riadozva nézlek.
Hozzád halál, sors, születés nem ér fel,
roppant erő vagy, szemed a Nap és Hold,
karod tervérdek, tüzes ajkad oltár:
világok üszkét legelészi lángja!
Föld s Ég között a teret és a földnek
minden zugát te egyedül betöltöd;
ámulva tested iszonyú csodáin
Hármas Világunk riadozva hőköl.
Beléd sietnek az egek lakói,
reszketve hívnak, kezük összetéve.
,,Üdv!'' zeng e bölcsek s igazak fohásza,
ékes dalukban lobog a dicséret.”