Körmeink ősi funkciója a támadás és védekezés. Az agresszió azonban a mai társadalomban elfogadhatatlan, ezért aztán inkább mi magunk rágjuk le körmeinket, nehogy ártsunk vele másoknak. Lefegyverezzük magunkat, ezáltal azonban haragunk bent marad, majd belülről marcangolni kezd minket. Félünk saját természetes, ösztönös reakciónktól, ezért – körmeinket lerágva – semlegesítjük fegyvereinket. Valójában félünk őszintén kifejezni magunkat, mert félünk, hogy ezzel megbántunk másokat. Félünk és feszültek leszünk, amikor olyan érzések születnek bennünk, amelyek véleményünk szerint mások elfogadhatatlannak találnának, ha közszemlére tennénk őket. Sok családban az a minta alakul ki, hogy az elfojtás az elfogadott és elvárt viselkedés, ha dühösek vagyunk. Ezért, ahelyett, hogy megmondanánk, vagy fizikailag kifejeznénk negatív érzéseiket, saját fegyvereinket rágjuk le.
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK