Amikor mindent, amink van, természetesnek veszünk, akkor az élet úgy halad tova, hogy nem vagyunk annak tudatában. Gondolj például egy cselekedetre, egy tapasztalatra, amikor megkíséreltél valamit elkerülni és vedd tudomásul, hogy az életet nem veheted természetesnek. Legyen célod például az, hogy valakiben megkeresed a szeretetet. Emlékezz egy régi gyermekkori eseményre, hangra, évszakra, egy szeretetett személyre és gondold át, hogy mindezért hálás vagy e, vagy inkább közömbös? Mindig minden választás kérdése. Ha azt választod, hogy álomkórosan haladsz az életben, akkor megfosztod magad azoktól az örömteli tapasztalatoktól, amik ahhoz szükségesek, hogy hálás lehess életedért. Amikor mindenkit természetesnek veszel, és nem ismered fel az örömöt és értékességet, akkor soha nem fogsz a felszín alá látni és nem tudod kiásni vágyaid alapját sem. Ellenben ha felismered az emberben, aki életedbe érkezik, az ajándékot, amit személyében kapsz, bármennyire is különbözzön attól, mint amit korábban elképzeltél, akkor képes leszel hálát adni érte. Mutasd ki mindennek és mindenkinek, hogy mennyire értékeled jelenlétét az életben.
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK