Még a férfi sem lehet jó mindenben

A rovat rendszeres és bájos olvasói már megfigyelhették, hogy e sorok buzgó körmölője olyan, mint egy igazságos uralkodó: ad is, meg el is vesz. Félreértés ne essék, nem az önfényezés hajt, pusztán csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy adott esetben nem félek megemelni az ostorom a fajtám feje felett sem, de bizony néha a nők is kiérdemlik a (mű)körmöst. A társadalmi igazságtalanságok elleni harc éllovasaként nem egy alkalommal szántotta virtuális tollam a papírt a gyengébbik nem védelme érdekében, ezúttal viszont fordul a kocka.

Ígérem, nem fogok megrángatni egyetlen szőke hajzuhatagot sem (még képletesen sem), pusztán arról van szó, hogy az Érzékeny Férfiak Világszövetsége már nem az első panaszos levéllel fordul hozzám. Azt kérik, hogy védjem meg őket. Mert őket a lányok és asszonyok azokhoz a durva és faragatlan bikákhoz hasonlítják, akikhez nekik semmi közük. Olyan tulajdonságokat és képességeket vágnak a fejükhöz, amelyek fényévnyi távolságban állnak tőlük. Hogy is szól a mondat? „De hát te férfi vagy, neked értened kell ehhez!”. Nem Hölgyek, ahogy egy alma is lehet piros, sárga, vagy éppen zöld, úgy mi is a természet ezer színben játszó csodái vagyunk. Kéretik minket az értékünkön kezelni. Alább megpróbáltam pasifejjel felidézni, hogy melyek a legkedveltebb női általánosítások.

Kis ezermester

A női tételmondat: „De hát te férfi vagy, neked meg kell tudnod javítani ezt!”
Nem, kedves Hölgyeim, nem kell. Biztos elkeserítő lesz, de tartozom egy vallomással a fajtám nevében: nem szívjuk magunkba az anyatejjel a csavarkulcs forgatásának csínját-bínját. Persze, a mérhetetlen nagy büszkeségünk visz előre, mondván: „bízd csak ide drágám, majd én megnézem, mi a baj!”. Nagy felbuzdulásunk, hogy nehogy kudarcot valljunk, általában abban végződik, hogy a kérdéses eszköz még annyira sem működik, mint előtte, vagy például egy idő után már hideg víz sem jön az elvileg megszerelt csapból, vagy a bojler „csináld magad” barkácsolásától leég a hétvégi vityilló. Külön szegmenst képez a számítógépek világa, amelyeknek működéséhez papíron minden férfinak értenie kell. Papíron. Azokat a lesajnáló női pillantásokat, amelyek a „most komolyan nem tudod, hogy miért nem áll fel a rendszer?” szemrehányások kísérik… hű, de tudnánk hanyagolni. Ugyanis a fickók legtöbbje igazán csak egy rendszer felállításához ért.

Mindig csak az a…

A női tételmondat: „Te férfi vagy, úgyhogy nem is csodálkozom, hogy állandóan a szexen jár az eszed.”
Ehhez rögtön hozzá is csaphatnánk, a „Te mindenkit az ágyadba cipelnél” frázist is. Tudjátok, Hölgyek, amelyik kutya ugat, az nem harap. Lehet, hogy hencegésben verhetetlenek vagyunk, de néha a törpe anakonda is pihenésre vágyik. Egy-egy fárasztó nap után jól esik végigdőlni a díványon, és bizony nálunk is előfordul, hogy agyilag nem vagyunk ráhangolódva a hancúrra. Ha pedig mentálisan nem vagyunk jelen, úgy nehéz életet lehelni a kis kígyóba. Maradva a kutyás mondásnál: ilyenkor a harapás helyett jöhet a nyalakodás! Lássuk be, mindenki könnyebben szabadul.

Nyomkövetők

A női tételmondat: „De hát Te férfi vagy, nem tévedhetsz el!”
Ha már a szabadulásnál tartunk: egy térkép ákombákom jelei kiismerhetetlen útvesztőként magasodhatnak előttünk. Jó, annyira azért nem vagyunk alkalmatlanok a tájékozódásra, mint úgy nagy általánosságban a nők (tudjátok, térkép fejjel lefele tartása, meg ilyesmik), de attól még, hogy valakiben pasivér csörgedez, még nem lesz alapjáraton felderítő indián. Egyik lány ismerősöm például arra panaszkodott, hogy a külföldi nyaralás során kénytelen volt magára vállalni a város kiismerésének bonyolult feladatát, mivel férfi útitársa tökéletesen alkalmatlan volt erre a szerepre. Pláne mi lenne az eltévedésre hajlamos sorstársakkal, ha még innának is…

Szeszkazánok

A női tételmondat: „De hát Te férfi vagy, mi az, hogy nem iszol!”
Újabb példa szűkebb környezetemből: a férj kiátkozásra került az anyósnál, mivel visszautasította a kínálást. Min dúlt-fúlt a feleség anyja? „Milyen férfi az, aki nem iszik.”. Hát ilyen karakán, szilárd jellem! Amíg egy nő barátot tart, addig ez erénynek is minősülhet, hiszen egyetlen szépség sem lelkesedik azért, hogy hazáig kelljen cipelnie a részegen hortyogó partnert. És igen, vannak olyan férfiak, akik nem isznak! Ki ilyen, ki olyan okból. A szívemnek „legkedvesebb” általánosítás a pasi és a sör viszonya. Szinte hallom a szirénhangokat: „az nem is férfi, aki nem iszik sört”. Ezek szerint létezik egy harmadik faj is, micsoda felfedezés! Mert bizony ilyen példányunk is akad szép számmal, aki nem képes lelkesedni azért a keserű nedűért. Inkább vállaljuk a férfiatlanság vádját, csak azzal a habos löttyel ne kelljen érintkezni. Kedves Hölgyek, inkább tényleg becsüljetek meg minket ezért!

Száguldás, Porsche, szerelem (a karburátort)

A női tételmondat: „De hát te férfi vagy, hogy-hogy nem érdekelnek a kocsik?”
A pasi és az autó – magától értetődő szoros viszonyt sejtet. Minden a guruló matchboxokkal kezdődik, aztán jönnek a középiskolai délutánok, amikor az egész haveri brancs könyékig olajos, úgy szerelik a papa járgányát, majd a felemelő pillanat, ahogy huszonhetedszerre végre sikerül átmenni a vizsgán, és a tenyérben ott lapul a jogsi. Eme idilli festmény a hímek egy részét legalább annyira nem hozza lázba, mint a nőket egy bőrtangás férfi hátsó. Tudom, ma már megkerülhetetlen, hogy egy igazi macsó ne négy keréken égesse a benzint, a sötétített ablak mögül elődübörgő tuci-tuci mjúzik is alap, ahogy a dugóban is kötelező leordítani a másik barom fejét – de szelídebb, csöndesebb, érzékenyebb egyedeinket mindez nem vonzza. Mi hiszünk benne, hogy a trolin zötyögve is lehet hódítani, vagy, hogy nincs romantikusabb egy pályaudvaron elcsattanó búcsúcsóknál. Szerencsére, még nekünk is áll… a világ. Ha már a rendszer nem is.