Sej, cica, eszem azt a bölcsész szád

Csúnya dolog ám ennyire lesarkítani a kérdést, tudom én, de valahol csak meg kell határoznunk a kiindulási pontot. Ez most kissé radikális vágásra sikeredett, hiszen lehet valaki tip-top szoláriummaca diplomával a zsebében, és lehet a legutóbbi üzleti divatnak hódoló aktahölgy egyetlen értelmes, önálló gondolat nélkül, de azért az alma nem esik messze a fájától.

Igazából komoly fejvakarást okoz, hogy az alapra vett paraméterek mellett kinél próbálkozzunk. Kétségtelen, ahogy egy ház mellett tartott kutyának, úgy a Hölgyek valamennyi kasztjának is megvannak az előnyei és hátrányai. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is egy csahos eb vásárlására buzdítanék, bár könnyen lehet, hogy kevésbé merész húzás lenne, mint a nagy forgatagból kiválasztani a nagy őt. Próbálkozzunk meg a feladattal, vegyünk a kézbe nagyítót, és vizsgáljuk meg közelebbről, hogy kinek van nagyobb létjogosultsága mellettünk: Pláza Petrának vagy Naturális Nórának? Gyorsan hozzáteszem: a két keresztnévvel eszem ágában sincs általánosítani, pusztán csak az alliteráció miatt választottam őket.

Labrador a hátsó ülésen

Petrával és bajtársnőivel az a legnagyobb gond, hogy nem csak nekünk akad meg rajtuk a szemünk. Ahogy már korábban figyelmeztettem a gyanútlan olvasót, hímekkel állunk szemben, tehát egy díszes példány meghódításának lehetősége szexuális ködöt varázsol amúgy sem túl éles szemeink elé, ráadásul a hallásunk is tompul. Nagyjából olyan egy ilyen lánnyal együtt lenni, mint labradort tartani: mindenki meg akarja majd simogatni. Azt pedig nyugodtan el lehet felejteni, mikor a fickók azt hangoztatják, hogy rá sem néznének egy ilyen mesterségesen kikent, kifent, felduzzasztott nőre – baromság! Ha ez így lenne, akkor ez a típus eleve nem létezne, nem kelletnék magukat a szórakozóhelyeken (és a fickók sem őket dongnák körül), a bevásárlóközpontokban, és nem vennének fel mélyen dekoltált, vagy éppen feszülős cuccokat. Ne féljünk az igazságtól, még a legpedánsabb családapa is hümmögni kezd, amikor egy ilyen gazella kecsesen ellépdel mellette.

Fajtársaimnak többek között ezért nem érdemes luxuskocsit tartani: az éjszakák fele azzal a rettegéssel telik, hogy ellopják a járgányt tőlünk. És akkor még nem is beszéltünk mindennek a magjáról: mi van, ha szellemileg egyáltalán nem vagyunk egy síkon? De nem is kell ennyire előre szaladni; talán meglepő lehet, de önbizalom terén sem állunk ám mindig a csúcson – meg még mennyi téren nem… -, ezért sokszor előre feladjuk az udvarlás esélyét, mondván: „á, nekem ilyen nőm úgysem lesz.”. De ha lesz is, az elégedettségünket semmi sem garantálja. Érdemes meghallgatni Tomi haverom kifakadását: „Te, mondd meg nekem, miért a mostani csajom kell nekem? Olyan nőim voltak, hogy el sem hinnéd, komolyan, mintha egy férfimagazinból léptek volna ki, igazi modellek. És kellett valamelyik hosszabban? Nem, egyik sem. És kivel érzem jól magam? Egy teljesen átlagos csajjal, aki úgy öltözködik, mint egy konzervatív földrajztanárnő, és mégis ő az abszolút befutó.”. Tehát éljen Naturális Nóra?

Sportcipő, garbó, töriatlasz

Mielőtt elindulna a közfelháborodás lavinája, gyorsan szögezzük le: attól, hogy valaki nem állandó vendége a szépségszalonoknak, még lehet nagyon dekoratív hölgyemény. Pont olyankor vérzik csak igazán a férfiszív, amikor összeakad Nórával, és látja benne a lehetőségeket, amelyek mégsem bontanak virágot. Savanyodott ábrázattal hallgatjuk a természetesség bájával rendelkező lányok monológjait arról, hogy nekik csak férfibarátaik vannak (klassz…), ráadásul nem is értik, miért születtek nőnek, mert bennük aztán semmi nőies nincs (egyre jobb…), és már magát a sminkelést is utálják (hm….), magassarkút pedig csak jelesebb ünnepekkor vesznek fel, de csak akkor, ha nagyon muszáj. Cserébe viszont kapunk éjszakába nyúló elemzéseket József Attila és Ady Endre költészetének összehasonlításáról, elmehetünk múzeumba, és különösebb rizikó nélkül bemutathatjuk az ősöknek, a családi asztalnál sem bőgnénk le választottunkkal (legfeljebb anyuka hívna félre, és súgná meg nekünk: „fiacskám, kissé toprongyos ez a lány”). Lehet, de a puding próbája az evés, a nőé meg a szex.

„Ágyban, párnák közt…”

…dőlhet el leányzó sorsa. Elnézést kérek, hogy minden második írás ide kanyarodik, de ismét emlékeztetném a Hölgyeket a rovat címére, minket pedig a sporton és az autókon kívül egyetlen dolog érdekel igazán… ami aztán elbillentheti a mérleget erre vagy arra. Mert lehet valaki akármilyen csinibaba szőke hajzuhataggal és dombokat idéző keblekkel, ha az ágyban úgy viselkedik, mint egy érzéketlen fabábú, akkor nincs maradása az életünkben. Sokan szajkózzák annak vélt igazságát, hogy a kevésbé dekoratív lányok önfeláldozóbbak a lepedőakrobatika során, de eme megállapításnak a valóságtartalmát nehéz lenne bizonyítani. Így ezen a harcszíntéren Petra és Nóra nyugodtan kiegyezhet döntetlenben.

Múzeumi darabok

Sajnos, mivel galád hímek vagyunk, ha még úgy is döntünk, hogy Nórát akarjuk magunk mellé láncolni, akkor is bármikor jöhet egy szende szöszi Petra, aki elcsavarja a fejünket. Ilyenkor kell aztán igazán észnél lenni, és dönteni, hogy engedünk-e a csábításnak, és beleugrunk az ismeretlenbe, vagy követjük a bölcs teknősök intelmeit: járt utat a járatlanért el ne hagyj! Ne várjon hát tőlem senki konklúziót, ebben a társasjátékban nem adnak kincses térképet ahhoz a küldetéshez, hogy ki mellett található meg nagyobb valószínűséggel az öröm és boldogság piros sportkocsija. Tökéletesen érthető hozzáállás, ha valaki csak távolról nézi, de érinteni eszébe sem jut a szépségkirálynőket, és inkább választja a nagypapa 85-ben levetett kockás nagykabátjában sétálgató, épp az egyik alternatív moziba igyekvő jókislányt. De kövezés azért sem jár, ha valakinek a nőiesség áll mindenek felett, és a 90-60-90-es övezetben keresgéli a maga gidácskáját. Hazárdjátékos fickók megpróbálkozhatnak mindkét típus becserkészésével: a hétköznapokat Nórával osztják meg, egy-egy vidéki utazásra viszont Petrát viszik magukkal. Ez azonban csak szigorúan jól cselező, ravasz fajtársaimnak ajánlott. A többiek inkább tartsanak kutyát.