3. Negyven

A negyvenes számhoz többször is az ítélet vagy a büntetés időszaka társul. A Biblia a negyvenes számot használja arra, hogy általa a teljességet, vagy a befejezést fejezze ki. A könyvekben összesen 146 alkalommal jelenik meg ez a szám. Ez egy hagyományos héber szám a próbák kiállásakor, amikor nehéz idők járnak és az ember hitét teszik próbára. A zsidók 400 évig voltak rabszolgái az egyiptomi fáraóknak. Isten akarta, hogy vándoroljanak a bűn vadonjában, a sínai félszigeten 40 évig keresztül, büntetésként makacs hitük miatt. A „sin” angolul bűn, de nem az ő bűnösségükre utal, hanem a sumér holdisten, Sinai héber nevére.

Mózes 120 évesen halt meg, amely szám úgy is kijöhet, ha hárommal beszorozzuk a negyvenet. Mózes negyven nap és negyven éjjel tartózkodott a Sínai Hegyen (24,15b-18), ahol Isten átadja neki a két kőtáblát a törvényekkel (31,18; 32-34. fejezet). A nép, amikor látja, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, Istenről képmást – aranyborjút – készíttet magának Áronnal, hogy így imádja az egyiptomi szolgaságból magszabadító Istenét. Jahve a hegyen figyelmezteti Mózest a nép elpártolására. Éliás 300 évvel később, 40 napot töltött a hegyen, Istent tisztelve.

A Bibliában további utalások is vannak a 40 napra és 40 éjszakára. A legfigyelemreméltóbb, amikor 40 nap és éjjel esett az eső, mely Noé Özönvizét okozta. Ez idő alatt, az egész világon árvíz volt és 375 napba tellett, míg a víz leapadt. Jézus 40 napot töltött a vadonban, mielőtt megkísértette a sátán. 40 nappal feltámadása után a Földön maradt, megjelent az Apostoloknak, és tanította őket, mielőtt felment volna a mennyországba. Mennybemenetelekor 120 keresztény volt a Földön, ami 40x3.

Jézus mennybemenetelétől Jeruzsálem rómaiak által való lerombolásáig negyven év telt el, időszámításunk után 70-ben. Eredeti koine görög nyelven, ahogy feljegyezték Codices Sinaiticusban és Vaticanusban, az Újtestementum legrégebbi kézírása (200-250 i.u-ig) Jézus a beteljesedés szót más variációban használja pontosan 40-szer az evangéliumban.