15+1 tény az ókori Egyiptomról, amely épp olyan meglepő, minthogy ők találták ki a házassági szerződést!

Mutatunk néhány érdekfeszítő tényt az ókori egyiptomiakról, amelyeket nem találsz a történelemkönyvekben:

1. Úgy tűnhet, hogy az ókori Egyiptom kis ideig tartott, mert az iskolában csak néhány órát szenteltek a történelmének. De ez nem igaz. Egyiptom újkőkori periódusa Kr.e. 9000-ig nyúlik vissza. Az első piramisokat akkor építették, amikor a mamutok még a földön jártak. Az ókori Egyiptom állama a 7. században esett vissza, nem sokkal a vikingek megjelenése előtt.

2. Az ókori Egyiptomban nem voltak fáraók. Az ókori Egyiptom uralkodóit „királynak” vagy „Két föld urának” nevezték. I. Intef teljes címe például a következő volt: „A béke megteremtője a két országban, aki nyugalmat hozott a két földnek és a két országnak”. A cím, a „fáraó” első megjelenése a papi évkönyvekben időszámításunk után 17-ben jelent meg.

3. A leghosszabb uralkodás rekordját II. Pepi állította fel, és nem valószínű, hogy bárki képes lesz megismételni. Egyes tudósok azt állítják, hogy 94 évig uralkodott.

4. A hatalom apáról fiúra szállt, de ha nem lennének férfi utódok, akkor egy nő vált uralkodóvá. Az egyik első nő, aki trónra lépett, Hatsepszut volt. Csakúgy, mint a férfi uralkodóknak, neki is a koronát, a jogart, és a hamis szakállat kellett viselnie. Ezért Hatsepszutot általában szakállal ábrázolják.

5. Általánosan elterjedt vélekedés szerint az uralkodó szolgáit, feleségét és seregét velük együtt temették el, amikor meghaltak. Bár a korábbi temetkezések során valóban előfordultak emberi áldozatok, ezeket hamarosan megszüntették. Egyrészt a temetkezés drága volt, másrészt az élő szolgák sokkal hasznosabbak voltak, mint a mumifikáltak. Figurák és festmények vették át az emberi szolgák helyét a túlvilágon.

6. Állítólag egy uralkodó otthon érezte magát a sírban, ezért minden szükségletét megpróbálták kielégíteni, hogy biztosítsák számára a kényelmet a túlvilágon. A régészek különféle ásatások során csónakokat, aranytrónokat, ékszereket, parfümöket és kozmetikumokat találtak a piramisokban. Állítólag egy embernek enni és inni kellett valamit a másik világban, ezért is tettek italokat és gyümölcsöket is a sírba.

7. Az egyiptomiak az elsők között kezdték háziasítani az állatokat. Eleinte 4500-ban szamarat és i.e. 3000-ben libát háziasítottak. Ugyanakkor a macskákat az egyiptomiak imádták, és először 7500-ban kezdtek emberekkel együtt élni Cipruson, miután a Közel-Keletről behozták őket.

8. Nem rendeztek nagy ünnepeket az esküvő napján. Egyszerűen ajándékot cseréltek.

9. Az ókori Egyiptomban jelentek meg először a házassági szerződések. A szerződés szerint a férj válás esetén köteles volt visszatéríteni a hozományt, feltéve, hogy ő kezdeményezte a válást. A feleségeknek is engedélyt adtak a válás kezdeményezésére.

10. A hollywoodi filmek szerint az egyiptomiak csak fehér ruhadarabokkal takarták testüket, de a régészeti feltárások mást mondanak. Általában nem festették a ruháikat, ezért is maradtak természetes színűek, és ebbe beletartozott a fehér is. A férfiak a derék körül szokták viselni a szoknya alakú, shendyt néven ismert ruhadarabot. A női ruhák ruhából vagy vászonkendőből készítettek maguknak öltözéket, ami egy zsáknak tűnt, de elrejtette a test minden ívét.

11. Az egyiptomi orvoslás könnyedén versenyezhetne a mai kórházak szintjével. Mindegyik orvosnak szűk szakterülete és mély ismeretei voltak az anatómiában. Mindez azért volt, mert testeket mumifikáltak. Az orvosok eltávolították a daganatokat, és a protéziseket készítettek. A szakemberek mesterséges szemgolyókat, ujjakat, fogakat, sőt végtagokat is gyártottak. Mézes borogatást is használtak a sebek megkötésére és fertőtlenítésére.

12. A rendőrség szintén az egyiptomiak által kifejlesztett találmány volt. Az Új Királyságban vált hivatalossá. A rendőrség főként harcosokból és külföldi alkalmazottakból állt. A rendőrök biztosították a rendet a városban, bűnözőket üldöztek, megbizonyosodtak arról, hogy a piacokon az eladók nem verik át az ügyfeleket, és őrizték-e a palotákat és a karavánokat. Szolgálati kutyák és majmok kísérték őket.

13. Szabadidejükben az egyiptomiak társasjátékokkal szórakoztatták magukat. A leghíresebb játékot Senetnek hívták, amely korai őse annak, amit ma sakként ismerünk. A játék a pre-dinasztikus időszakban (i.e. 3500 körül) jelent meg.

14. A múmiákról szóló filmek szívesen mesélnek az ókori egyiptomi nyelvről, ami valójában nem létezett. Természetesen az egyiptomiak beszélgettek egymással, és némi levelezést folytattak - könyveket, végrendeleteket és szerződéseket írtak. Voltak nyelvjárásaik, de ezt leszámítva nyelvük az egyes időszakokra jellemző volt, és nem létezett egységes.

15. Az egyiptológusok legalább 6 egyiptomi típust különböztetnek meg, mindegyiknek van saját nyelve, beleértve az archaikus, az ó, a középső, a késői, a demotikus és a kopt nyelveket. Ám a nyelvüket nem lehet egészen megismerni, mivel sok változást szenvedtek el, és az írási rendszerük, az időszaktól és a társadalmi kontextustól függően. Tehát a mai egyiptológusok aligha fognák fel, amit egy feltámadott múmia mondana.

16. A modern régészeknek nem kell szarkofágokat kinyitniuk, felboncolni a múmiákat és darabonként szétszedni őket. Minden kutatást tomográfiai vizsgálatokkal végeznek, ami segíthet megismerni a múmia életkorát, nemét, társadalmi helyzetét, hogy az ember életében milyen betegségtől szenvedett, hogyan táplálkozott és sok más dolgot is megtudhatnak.
 

forrás