Robert Louis Lewis története

Felszentelésének napján a tiszteletes éppen a nagyanyjára emlékezett, aki örömében sírva fakadt, amikor megtudta, hogy unokája egyházi pályára akar lépni. Az asszony azonban nem érhette meg a napot, és a tiszteletes mélyen fájlalta, hogy nagyanyja nem osztozhat örömében. Egyszer rápillantott az öltözőasztalán lévő fényképre, és megdöbbenve vette tudomásul, hogy valaki minden bizonnyal tréfát űz vele. A nagymama fényképe csurom víz volt, de annyira, hogy egész víztócsa gyűlt össze az asztalon. Megvizsgálva a képet, észrevette, hogy az az üvegen belül nedves, a fényképtartó hátulja pedig annyira elázott, hogy a bársony csíkokban ki is fakult. Amikor a kép megszáradt, a rajta látható arc soha nem volt már a régi, ugyanis puffadt maradt, mintha a víz onnan eredt volna, és a szemekből folyt volna 

A kép csak illusztráció