Házikígyó

Előfordulási helye: tűzhely, küszöb alatt vagy a falban élnek. Leginkább kígyó, ritkábban kobold alakjában jelennek meg. Keleti és nyugati szláv és a balkáni hiedelmek szerint szoros kapcsolatban vannak a családdal, amennyiben egyik ős lelkéből váltak házi szellemmé, a nemzetséget, családot pártfogoló őrzőszellemmé. Ilyen a szlovák stary dedo (öreg nagyapa), a szerb és bolgár talaszom és sztopanin, vagy a görög stoicheion.

A magyaroknál a házikígyó, egyfajta házi szellem. Házicsúszó, falikígyó, pézsmakígyó, fehércsúszó neveken is ismerik. Fehér, zöld, sárga vagy „cifra” színű. Legkönnyebben a jellegzetes hangjáról lehet megismerni: „ketyeg”, esetleg „csörög”, „fütyül” a falban. Ha előbújik a falból, tejjel kell táplálni.

Általános hit volt, hogy a ház szerencséje vagy a házigazda élete a kígyó életével szoros összefüggésben áll és nem szabad bántani, elpusztítani, mert akkor a házat szerencsétlenség, például tűzvész éri, a gazda vagy a gazda kislánya meghal. A közismert monda szerint a házikígyót a család kislánya eteti tejjel. Amennyiben ezt megtiltják, vagy a kígyót agyonütik, a gyerek meghal.