A „bolygó vonat”

Egy meglehetősen öreg gőzmozdony 3 vagont húz maga után, melyek teljesen üresek, a fülkék ajtajai rendszerint nyitva állnak, ám a legtöbb ablakon össze vannak húzva a függönyök. A szerelvényen semmilyen tábla nem található, mely az utazás célját jelölné. Természetesen a mozdonyvezető kabinjában egy teremtett lélek nincs, pedig kell, hogy legyen valaki a vonaton, hiszen az nem magától robog végig a síneken. Márpedig ez a vonat nem szerepel semmilyen menetrendben, nem reagál sem a szemaforok, sem a lámpák jeleire. Nem áll meg az állomásokon, nem szállnak fel és le az utasai – már ha vannak egyáltalán.
A furcsa vonat története 1911-re nyúlik vissza, amikor is – pontosan július 14-én - Rómából indult Párizsba. A járatnak összesen 106 utasa volt, legtöbbjük a tehetősebb rétegekből való, és néhány újságíró. Érdekes tény, hogy minden utas a Sanetti utazási iroda szervezésében került a vonatra, akik azt az ígéretet kapták, hogy áthaladnak majd az akkoriban technikai újdonságnak számító 1 kilométer hosszú alpesi alagúton. A vonat elhagyta Rómát, átzakatolt fél Olaszországon, majd Lombardiában az említett alagútba is belefutott - ám nyomtalanul eltűnt, ugyanis soha nem jött ki a másik végén. A két állomás között eltűnt szerelvényt már aznap éjszaka keresni kezdték, azonban semmi nyomát nem találták. Katasztrófára vagy bármi egyéb okra utaló jeleket nem találtak.