2. Nem csak a nőket üldözték

A középkor nőgyűlölői valamiért azt hitték, hogy a nők valahogy fogékonyabbak a sötét művészetekre vagy az ördög kísértésére, és így sokkal valószínűbb, hogy ők lesznek előbb boszorkányok. Például Alfred törvényeiben is szerepel, amit maga a wessex-i Nagy Alfréd király írt Kr.u. 893-ban, hogy a boszorkányság, kifejezetten női tevékenység. De a férfiak is gyakorolják, akiket különböző nevekkel illetek, köztük a varázsló, a boszorkánymester, vagy a mágus.

Számtalan nő és férfi esett áldozatul válogatás nélkül a boszorkányüldözésnek. A trier-i boszorkányperen Németországban, ami 1581-1593 között zajlott, összesen 368 embert végeztek ki-és sok áldozat volt vezető pozícióban levő férfi, akik a városokban és a környező falvakban, bírák, tanácsosok, papok és kollégiumok dékánjai voltak. A würzburgi boszorkányperben, ami 1626-1631 között történt, 157 férfit, nőt és gyereket égettek el máglyán, például olyan okok miatt, hogy állítólag ördöggel dúdolt dalokat, vagy hogy egy csavargó nem tudta magyarázni, hogy miért halad át a városon.