REJTÉLY-MISZTIKA

Fogamzásgátló csodák a középkortól a XX. századig – Az első és a harmadik nagyon beteg módszer!

Szerző:

Szabó Anna

Természetes főzetek, gyökerekből készült elixírek, megfelelően előkezelt vizelet… az ókori őseink által használt fogamzásgátlószerek sokszor sokkolóak voltak. Habár nemegyszer igazán hatásosak, mindenesetre te maradj meg inkább a modern védekezési lehetőségeknél!

A középkori filozófia – meg persze a vallás – igencsak befolyásolhatta az ember gondolkodását az erotikát illetően. Persze sokáig a házasságon kívüli szerelem bűnnek számított, így az embereknek trükközniük kellett, ha nem akartak szégyenben maradni vagy egyedül nevelni fel egy gyereket. Ugyanakkor volt némi ellentét, hiszen az egyház nem díjazta a házasságon kívüli szexet, de terhesség elkerülését célzó tevékenységeket is erkölcstelennek tartotta.

Meglehetősen észbontó, hogy anno mivel védekeztek az emberek a középkortól egészen a XX. századig:

5. Csigahéjból, ezüstből és báránybélből készült óvszerek

Egy mechanikus fogamzásgátló eszköz ismert volt már a fáraók királyságában is. Az ókori egyiptomiak elkezdtek nemcsak arra törekedni, hogy a szex ne vezessen terhességhez, a férfiak megpróbáltak gondoskodni az egészségről is, kiküszöbölve a nemi betegségek kockázatát. Ebből a célból az első óvszereket jó minőségű anyagokból hozták létre, hogy ne csak az ezüstözött elemeket említsük, de a kevésbé értékes összetevőket is, például a csigahéjat.

Ázsiai területeken, a 15. század környékén selyemből, de nemegyszer speciálisan olívával kezelt papírból, vagy fiatal bárányból kivett belekből készült óvszereket használtak. A korabeli japánok ehhez hasonlóan, megfelelően preparált teknősbelez vagy kecskeszarvat használtak.