Nagy durranás lett

A Golden Dawn vagyis az Arany Hajnal okkultista szervezet 1888-ban Angliában alakult meg. Alapítói, Dr. Wynn Westcott és Samuel McGregor Mathers. Az előbbi szabadkőművesmester és orvos volt egyben, az utóbbi pedig szimpla szabadkőműves.
A rend első temploma az alapítási évben, Londonban jött létre Ízisz Uránia néven. Eztán szentélyek hada pattantak ki a földből, de az ismertebbek: Ozirisz temploma, Hórusz temploma, Ámon-Rá temploma és végül Ahathoor temploma, ez utóbbi viszont már Párizsban. Az elnevezések sok mindent elárulnak a rend irányzatáról. Legerősebben az egyiptomi vonalat képviselték, és a legtöbb szertartásuk a nevezett civilizáció mágiáján, istenhitén, eszméin alapszik. Persze nem csak az Egyiptomi kultúra tett az alapítókra nagy hatást, hanem a rózsakeresztes, kelta, kabbalista, énoki, görög, hindu hagyományok, mágiák, panteonok. Mindebből kiragadták azt, amire szükségük volt, és lényegében ötvözték a tradíciókat. Mindez úgy fest, mint az Ecseri piac, ahol vallásokból lehet válogatni? Könnyen lehet, de amilyen jellegtelennek, olyan egyedinek is tűnhet az Arany Hajnal irányzata. Mivel pont a sokszínűsége miatt vált híressé, hiszen a tagok hitbőségben éltek, és a világban ismert mágia félék esszenciáját vonták ki saját rituáléikhoz, tökéletesítve a hermetika tudományát. Mindenestre a rend megközelíthetetlen volt az idegenek és kíváncsiskodóknak, ami hasznosnak bizonyult az ítélkezésekkel és a becsmérlésekkel szemben.

(Torontói rend székhelye)

Mit tartalmazott a mágusképzés?

Mathers volt felelős a rituálék és a mágiarendszer kidolgozottságáéért. Eredetileg szertartásaik egy angol rózsakeresztes hagyatékában talált 5 szabadkőműves fokozaton alapultak. Majd, 1892-ben az első 5 fokozat felett elhelyezkedő privát rendet hozott létre Wescott, Mathers és Dr. William Woodman, amely az Ordo Rosae Rubeae et Aurea Crucis (A vörös rózsa és az arany kereszt rendje) nevet viselte. Ez 3 új fokozatot jelentett az eredetikhez csapva. Ehhez később még 3-at intéztek, melyhez már csak a rend titkos mesterei férhettek hozzá.

A fokozatok alsó rendje: 0. neophyte, 1. zelator, 2. theoricus, 3. practicus, 4. philosophus.

A középső rend: 5. adeptus minor, 6. adeptus major, 7. adeptus exemptus.

A felső rend: 8. magister templi, 9. magus, 10. ipsissimus.

Az különböző fokozatokra történő továbblépés alapja a személyiségnek egy magasabbrendű szellemen keresztül történő fejlesztése, miközben a tanuló személy fokozatosan igyekezett elérni az isteni státuszt, mivel nézeteik szerint, a beavatottaknak arra kellett törekedniük, hogy az istenekhez hasonlatossá váljanak, elérve ezzel a tökéletességhez és megvilágosodáshoz közeli állapotot, így tisztelegve az istenek előtt, elérve hatalmuk fundamentumát. Mindezt az egyetemes energiákkal és archetípusokkal való azonosulás révén voltak képesek megvalósítani. Ezekre az energiákra pedig úgy tekintettek, mint amelyek már jelen vannak az emberi lélekben, csupán felszínre kell hozni, és az akarat és a képzelet erejével irányítani kell azokat. Csak is így lehettek képesek kapcsolatot teremteni az égi lényekkel, akik megosztották a tudásukat a beavatottakkal, és irányították a rend fejlődését.

(Aleister Crowley)

A társaságot nem kevés neves személy is képezte, mint W. B. Yeats, A. E. Waite, Aleister Crowley (A "fenevad mágus"), Gerald Kelly, Constance Wilde, Algernon Blackwood, Arthur Machen, Annie Horniman, Florence Farr, Maude Gonne. Olyan pletykák is szálingóztak, miszerint Wallace Budge, aki a British Múzeum egyiptológiai felelőse volt, szintén tag volt.

(Jelképük a Crowley tervezte rózsakereszt)

A bukás

1900-ra a csoport szétválásra kényszerült, amiatt a tagok miatt, akikkel kissé elszaladt a paci az egójuk miatt. Méltán híres fenevad mágusunknak, Aleister Crowley-nak aki 1898-ban csatlakozott, ebben bizony nagy szerepe volt, aki állandóan pocskondiázta a rendet és nem győzött hangot adni elégedetlenségének, miszerint ez inkább egy nívótlan teadélutáni szakkör, semmint komoly mágiagyakorlásról lenne szó. Közben Mathers azzal gyanúsította meg Wynn Westcott-ot, hogy hamisította azokat a rózsakeresztes dokumentumokat, amelyre az Arany Hajnalt alapították. Ám fordult a kocka, és aki megpróbálta ily módon aláaknázni a rendet, szépen kizárták. De Mathers sem tétlenkedett sokáig és Párizsba szökve a szégyen elől, megalapította az Arany Hajnal egy szakadár csoportját, de a rend soha nem volt olyan hatalmas, mint amilyen Angliában volt. Végül 1918-ban Párizsban érte utol a vég. Crowley meg tudta mikor kell meglépni, és mielőtt elérte volna a középső szintet, már kellően kitanította őt ottani tagtársa, tanítója és barátja Allan Bennett, így nyomban lehetősége nyílt egy új rend alapítására.

(Samuel McGregor Mathers)

William Butler Yeats, az ír költő, aki 1890-ben csatlakozott a Teozófiai Társaságtól vette át az Arany Hajnal irányítását Mathers távozását követően. Utána 1903-ban újabb vezető váltáson ment át a rend, és ezúttal A. E. Waite kapta meg a posztot, aki mondhatni levezette a rendet a jól kitaposott ösvényről. A rend nevét az Arany Hajnal Szent Rendjére változtatta meg, és ráadásul keresztényibb irányzatok felé hajtotta. Végül nem csoda, hogy 1914 körül a közömbösség és az egyre csökkenő tagszám miatt bezáratta a rendet.

Mire az Arany Hajnal zátonyra futott, már Bradfordtól Párizsig voltak templomaik. Akadtak csoportjai Weston Super Mare-ben, Edinburgh-ban és Chicagóban. Illetve 1937 és 1941 között Crowley egykori titkára, Israel Regardie adta ki a The Golden Dawn című négykötetes művet, ami az eredeti rend majd egy újabb, a Stella Matutina nevezetű társaság teljes szertartásrendjét írta le. A könyvet mára a ceremoniális mágia bibliájának tartják, Regardie-t pedig a modern nyugati mágia legkiemelkedőbb szaktekintélyének ismerték el. Tengernyi okkultista csoport van manapság is, akik az Arany Hajnaltól származtatják magukat.