Peru az egykori Nazca-civilizáció számos emlékét magában rejti. A hatalmas rajzairól (Nasca-vonalak) ismert Nazca-kultúra idején a földből formázott tereket, templomokat és piramisokat magából a sivatagból alakították ki. A nazcák azonban, mielőtt elhagyták a területet, minden fontosabb épületet és alakzatot a sivatag homokja alá rejtettek. Giuseppe Orefici, a területen dolgozó egyik régész szerint Cahuachi közel 40 dombja rejt valamilyen fontos építészeti maradványt, melyek közül a Nagy Piramisnak nevezett, gigantikus, aszimmetrikus építményt már kiásták és restaurálták is.
Cahuachinak hajdanán kiemelten fontos szerep jutott a különböző ünnepek és szertartások alkalmával, és, bár kevesen lakták, a zarándoklatok során rengetegen érkeztek, hogy részt vegyenek a helyi papok gyakran emberáldozatot követelő ceremóniáin. Szertartási központjuk Cahuachi volt monumentális építményeivel, és tereivel. Lakóházaikat viszont Tambo Viejo-ban építették fel. A város meglehetősen sűrűn lakott volt, egyetlen lakónegyedében 8800 egymás mellé épített helyiséget találtak. Sajnálatos módon a 3. században két természeti katasztrófa - egy óriási árvíz és egy elsöprő erejű földrengés - következtében a főváros, Cahuachi elnéptelenedett, és elvesztette szent jellegét.
A nazca-völgyi piramisokat régészek tárták fel. A legismertebb a dombon álló, 20 méter magas, lépcsős piramis. A lapított tetejű építményt vályogfallal kerítették be. Hasonlóan fallal védték a 45 x 75 méteres teret is. A nazca kultúra i. e. 200 és i. sz. 800 közötti időszakában papok töltötték be a vezető szerepet. A vallási életről keveset tudunk, de a gyakori állatábrázolások arra engednek következtetni, hogy egyes állatokat, mint a macskát, szentként tisztelték. A lakóházakat nádfonatra tapasztott sárból készítették. Különböző korokból származó sírokat is találtak a kutatók.
A Nazca-emberek a háborúban legyőzött ellenség fejét eltávolították és közszemlére bocsátották, mint a harcos rettenthetetlenségének bizonyítékát. A fejek ilyen nyilvános bemutatásának a célja rituális okokból történt. Ez a szokás tükröződik a kerámiák trófeafejein. A leggyakrabban előforduló antropomorf mitológiai lény - aprólékosan díszített öltözékben - egyik kezében emberi fejet, a másik kezében pedig botot tart. A késői Nazca-ikonográfia sejtetni engedi, hogy a Nazca-társadalomban egyfajta tekintélyt jelentett a trófeafej tulajdona, és a vezetőknek sikeres fejvadászoknak kellett lenniük. Mivel a nazcák több száz évvel a spanyolok megérkezése előtt éltek, így feljegyzések nem maradtak róluk. A régészek műhold segítségével találtak rá a homoksivatag alatt fekvő romváros maradványaira.
OLVASS TOVÁBB!
„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
UTAZÁSLegyen szó iskolakezdésről vagy utazásról, már nem úszhatjuk meg a környezetbarát megoldásokat
Az Osztrák Huladékgazdálkodási Szövetség tippjeiből mi is okulhatunk....
A 7 legnépszerűbb város, ahová érdemes ellátogatni, mielőtt túl késő lenne
A klímaváltozás számos tengerparti város jövőjét veszélyezteti. Ha nem történnek hatékony intézkedések a válság megfékezésére,...
UTAZÁSKihalnak a gazdák Svájcban és Magyarországon, Brazíliában viszont egyre menőbb farmernek lenni
Svájcban a munka túl szigorú, ám Brazíliában a fiatalok átveszik a szüleik farmjait....
UTAZÁSEgykori világháborús bunkerből nyílt hotel Hamburgban
Elég sok szokatlan szálloda van, de szálltál már meg valaha bunkerhotelben, tetőterasszal?...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK