Vártúra Csehországban

Csehország olyan szerencsés helyzetben van, hogy megkímélte a török dúlás, ugyanúgy, mint a második világháborús bombázások nagy része. Ezért is állnak olyan óriási számban érintetlen állapotú, gyönyörű, soktornyos váraik a hatalmas szálfájú, dús erdőségeikben.

Hluboká nad Vltavou

Gótikus eredetű, a XIII. századi, de később többször is átépítették. Akkori szépsége csak rajzokban és metszetekben maradt fenn. A XVIII. század elején kényelmes vadászkastéllyá alakították át. Tulajdonosai 1840 és 1971 között Tudor-stílusú neogótikus kastéllyá építtették át a windsori kastély mintájára. 1939 és 1945 között Göring vadászkastélya volt. A díszes várkastélyt belülről is a pompa és a gazdagság jellemzi. A Schwarzenbeg hercegek háromszáz évig éltek itt, s amit ez idő alatt összegyűjtöttek, csaknem érintetlenül a helyén van és ma is megtekinthető. Az ebédlőterem, a színház, a kápolna, a télikert és a lovarda e látványosságok közül is kiemelkedik.

Lednice

Szintén a XIII. században épült Lednicében a romantikus Lichtenstein kastély, amely eredetileg gótikus vár volt. Mintegy száz évvel később barokkizálták és francia parkkal vették körül. A XIX. században a régi kastélyt részben lebontották és neoromantikus szellemben, az angol gótika stílusában emelték a ma is látható lenyűgöző kastélyt. Belső kialakítása minden tekintetben pazar, például a könyvtár csigalépcsőjét egyetlen óriás tölgyből faragták ki. A kastély körül francia park és angol stílusú őspark található. Az itt álló halastó partján egy – nem török eredetű – 60 méter magas minaret található. Érdemes még meglátogatni a kastély gazdag fegyvergyűjteményét, porcelánmúzeumát és vadásztrófea-kiállítását.

Špilberk

Brnóban magasodik a város felett Špilberk. Történelmi jelentőségét annak köszönheti, hogy a Habsburg-monarchia idején forradalmárokat börtönöztek be ide, többek között a magyar jakobinus mozgalom tagjait, mint pl. Kazinczy Ferencet is.

Mint a legtöbb csehországi vár, ennek a története is a XIII. századig nyúlik vissza. Még morva őrgrófok építették, majdkésőbb kastéllyá, végül citadellává alakították át. Kazamatáiban két emelet mélységben láthatók borzongató börtöncellák.

Český Krumlov

Dél-Csehországban a Moldva kettős kanyarulatában található egy bájos hangulatú meseszerű kisvárosban. A krumlovi várat a XIII. századtól szinte egyfolytában építtették, még a huszita háborúk alatt is fejlesztették. Egyik különlegessége a várban berendezett szabadtéri színház, amelyhez maga a vár és környezete adja a díszletet. Így, ha a színmű úgy kívánja, hogy a színészek letérjenek a színpadról, sokszor a történet a kertben folytatódik. Egyedi megoldása ez a forgószínpadnak.

Křivoklát

Prágától nyugatra, mintegy 50 km-re, meredek sziklafalon, erdő mélyén emelkedik, a Rakovník patak folyik körülötte. Sokáig a cseh királyok vidéki székhelye volt. Kétszer is tűzvész pusztította el, de falai megmaradtak, 1850 után restaurálták. Igazi középkori élmény ez a késő román kori és gótikus stílusú vár, melynek XIII. századi tornya 32 méter magas. Láthatunk itt egy gótikus kápolnát, börtönt és kínzókamrát is. Könyvtárában 52 ezer kötet van, köztük 400 kódex és 200 ősnyomtatvány.

Karlstejn

Prágától délnyugatra, mintegy 50 km-re található Csehország egyik leglátványosabb, mindmáig teljesen épen maradt gótikus vára. A 320 m magas sziklán épült várat 1348-ban alapította IV.Károly. A vár nemcsak külső formájában lenyűgöző. A meglehetősen nagy építmény három fő részből áll: a várnagyi palotából, a kistoronyból (benne a Szűz Mária-templommal) és a nagytoronyból, amelyben a Szent Kereszt-kápolna van. Legfőbb ékessége a Szent Kereszt-kápolna, melynek falait féldrágakövek borítják. Itt őriztette IV.Károly a német-római császári és a cseh királyi koronát és a koronázási ékszereket. Várudvarán szabadtéri színház van. A vár előzetes megrendelés alapján helyi idegenvezetővel tekinthető meg, magyar nyelvű idegenvezetés nincs, de a tolmácsolás megengedett.

Vyšehrad

A Vyšehrad a Moldva jobb partján emelkedő sziklás magaslat a cseh történelem egyik legnevezetesebb helye, ma pedig a város egyik kedvelt kirándulóhelye. Kőbe ágyazott, árnyékos, virágokkal keretezett, bástyasétányos múlt. A monda szerint itt volt a székhelye az első fejedelemségnek, itt jósolta meg Libuše fejedelemasszony Prága dicsőségét, s az első uralkodók a Přemyslek hírnevét. Legdominánsabb épülete a Szent Péter és Pál káptalani templom kéttornyú épülete. A Nemzeti Temető közvetlenül mellette helyezkedik el. Ide temették az első cseh uralkodókat, de a nemzet nagyjait majd mindegyiket is itt találjuk: a politikai életből, az irodalomból, zenei életből.

Prágai Vár

A Prágai Vár a cseh államiság jelképe, Prága talán legmeghatározóbb városképi eleme ezer éven át épült és alakult, épületein, műemlékein hordozva az évszázadok dicsőséges pillanatait és hányattatásait. A vár a IX. századtól 1918-ig a cseh uralkodók koronázásának hivatalos színhelye volt, 1918-tól pedig a köztársasági elnök székhelye. A vár tulajdonképpen egy több épületbő1 álló építészeti remekmű, palotákkal, templomokkal, galériákkal, szobrokkal és kertekkel. A messziről látható gótikus tornyok a Szent Vitus székesegyház részei. A lenyűgöző székesegyházat 1344-ben kezdték el építeni, igazából csak 1929-ben készült el. A vár területén belül, a 3. udvarban található a Régi Királyi Palota, mely a 10. és 17. század között a királyok lakhelyéül szolgált. A belső épület központja, a hatalmas méretű gótikus Ulászló-terem, mely koronázásokkor és egyéb különleges alkalmakkor játszott fontos szerepet. Itt avatták elnökké Václav Havelt is. A Királyi Palota melletti Szent György Bazilika Prága legrégibb román stílusú építészeti emléke, még a 10. századból. Csehország első kolostora is itt állt. Ma már nem vallásos célokra, hanem kiállítóteremként használják az épületet. A Prágai Vár különleges látnivalói közé tartozik az Arany Utcácska, ahol a várfalba épített 16. századi miniatűr viskók szegélyezik a kis, macskaköves utcácskát. II. Rudolf király alatt állítólag alkimisták és asztrológusok lakták őket; a 22-es számú házat pedig Franz Kafka otthonaként is emlegetik.