Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
GYERMEK

Szülés körüli oxigénhiány

Szerző:
Szabó Anna
Minden kismama természetes vágya, hogy gyermekét nyugalomban, komplikációk nélkül hordja ki, majd ezt követően hasonló körülmények között, egészséges kisbabának adjon életet. A többséggel ez valóban így is történik, ám a szülések kis százalékában sajnos adódhatnak problémák.

 

Az oxigénhiány


Évente kb. 450 olyan gyermek jön világra Magyarországon, akiknek a későbbiekben a születés körüli oxigénhiányos állapot miatt súlyos nehézségekkel kell szembenéznie. Ettől jóval több azoknak a száma, akik enyhébb fokú károsodást szenvednek, s magatartásbéli, tanulásban, beszédben, vagy mozgásban megmutatkozó eltérésük okára talán sosem derül fény. Oxigénhiány nemcsak a szülés közben léphet fel, hanem azt megelőzően, sőt a szülést követően is. Amint a neve is mutatja, olyan hiányállapotról van szó, amelyben a magzat, vagy az újszülött, különböző okoknál fogva nem jut elegendő oxigénhez, vagy tápanyaghoz, s ezáltal kisebb-nagyobb mértékű agykárosodást szenved(het). A szülés, a szülőcsatornán való áthaladás igen nagy fizikai megterhelést jelent a magzat számára, természetes, hogy míg világra jön, átküzdi magát átmeneti oxigénhiányos helyzeteken. Ezért is fontos, hogy CTG segítségével a szülés közben is többször ellenőrizzék aktuális állapotát.


Az oxigénhiányos állapot kialakulásának okai


Az oxigénhiányos állapot kialakulásának sokféle oka lehet, ezeknek egy része még a szakemberek előtt is ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy az anya terhesség előtti, és alatti életmódja nagyban befolyásolja a méhlepény minőségét. A dohányzás, az alkohol, a drogok, a várandósság alatti súlyos vérszegénység mind-mind rontják a lepény vérellátását, ezáltal pedig a magzat oxigénellátását is. Nem törvényszerű azonban, hogy az elégtelen lepényi működés azonnal megmutatkozik a rutinvizsgálatok során, és ez nem okoz feltétlenül koraszülést sem. Előfordulhat, hogy a magzat hosszabb időn át oxigénhiányos állapotban fejlődik az anyaméhben. Az anyai életmódon kívül oxigénhiányhoz vezethet még, ha a magzat nyakára rátekeredik a köldökzsinór, és ezáltal romlik a rajta keresztül történő tápanyagáramlás, valamint a szülésindításkor alkalmazott oxitocin helytelen adagolása is kiválthat oxigénhiányt. A koraszülött újszülöttek esetében is nagy az esélye annak, hogy a fejletlen tüdő és légzőközpont hatására hiányállapot lép fel. Sajnos ma még nem megoldott, hogy minden szülészeten állandó újszülötteket ellátó ügyelet működjön. A sürgős beavatkozást igénylő eseteknél ezért újszülött mentő segítségét kérik.

Hogyan lehet észrevenni?

A kialakult oxigénhiányt méhen belül legbiztosabban áramlásméréssel (flowmetria) lehet igazolni. Ez tulajdonképpen hasi ultrahang vizsgálat, melynek során azt ellenőrzik, hogy megfelelő-e a köldökzsinórban a vér és a tápanyagok áramlása. Flowmetriai vizsgálatot alapesetben csak akkor végeznek, ha egyéb vizsgálatok (pl. CTG) során már felmerült az oxigénhiány gyanúja. Az esetleges bizonytalanságban mindig az áramlásmérés dönt, ez ugyanis pontosabb képet ad a lepény, a köldökzsinór és a magzat állapotáról, mint a CTG.

A születés után a magzat általános állapota ad jelzéseket az oxigénhiány fennállásáról. Az élet első öt percében végzett vizsgálatok alapján kap a gyermek egy ú.n. APGAR számot, mely arra utal, hogy milyen a légzése, a bőrszíne, a szívműködése, a reflexei és az izomtónusa. Ezt a vizsgálatot az első öt percen belül kétszer végzik el, így kétszer 5 pontot kaphat a tökéletes állapotban lévő újszülött. Abban az esetben, ha az APGAR érték 5 alatt marad, azonnali újszülött mentő ellátásra van szükség. 8 fölött nincs szükség beavatkozásra.


Az oxigénhiány későbbi következményei


Bármennyire meglepő is, az oxigénhiányos állapot ellenére meglévő jó APGAR érték sajnos nem biztosíték arra, hogy a későbbiekben problémamentes lesz a gyermek fejlődése. Az enyhe oxigénhiányból fakadó leggyakoribb nehézségek közé sorolható a mozgásfejlődésben mutatkozó elmaradás (később sajátítja el az egyes mozgásfajtákat, esetleg ki is hagy egyet, vagy többet), idegrendszeri érzékenység, tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, magatartásproblémák, hiperaktivitás, beszédfejlődési rendellenességek, stb. Elsősorban a szülők felelőssége, hogy az eltérő fejlődést észrevegyék, a gyermeket mielőbb szakemberhez vigyék, s korai fejlesztését megkezdjék. Minél előbb kerül megfelelő kezekbe a gyermek, annál biztosabb, hogy a hátrányát ledolgozza, s rövid időn belül kortársaival azonos tempóban fejlődik tovább. Sajnos a védőnők, gyermekorvosok nem minden esetben partnerek ebben, ezért érdemes egyéb forrásokhoz, segítőkhöz fordulni. Tévhit ugyanis, hogy az oxigénhiány következtében fellépő elmaradás idővel javulni fog. Szakértő fejlesztés híján a problémák idővel még erősebbekké válhatnak.

 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL