1. Többé ne csinálj nagy ügyet hétköznapi helyzetekből

Persze, ez jól hangzik, de vajon mit értünk a „hétköznapi” helyzet alatt? Például, amikor a számítógéped összeomlik egy fontos munka közepén, és megpróbálsz segítséget szerezni, amikor a rossz sorba állsz be a boltban, vagy amikor nem érsz oda időben a gyermekeidért az iskolába vagy az óvodába. És nem hagyhatjuk ki a közlekedési dugót sem, különösen akkor, amikor egyébként is késésben vagy. Ezek a szerfelett hétköznapi helyzetek hatalmas problémákká duzzadhatnak, ha hagyjuk. De nem kell hagynunk! Egyedül azok a valódi problémás helyzetek, amelyek veszélyeztetik az életünket, bár még ezekre is tekinthetünk úgy, mint egy új fejlődési lehetőségre.

Határozzuk el tehát most, hogy örömmel fogadunk minden helyzetet – a sorban állást, a közlekedési dugót, a lefagyott számítógépet, és a többit -, és arra használjuk ezeket, hogy abban a pillanatban bevonjuk Istent az életünkbe, majd figyeljük meg, hogyan változik meg észlelésünk – mert ez megtörténik. Az imádság ugyanis sohasem képes kért okozni sem egy helyzetnek, sem az embereknek. Éppen ellenkezőleg. Az életünk átalakul, amikor elkezdjük a dolgokat másképpen észlelni. Ez olyan törvényszerűség, amelyre bizton számíthatunk!