4. Engedd el a káoszt!

A legtöbb zűrzavart a múltban gyökerező – gyakran pusztán képzelt – méltánytalanság okozza. Az egyik módja annak, hogy megszabadulj a drámáktól, ha megpróbálsz jelen lenni a pillanatban, és az aktuális helyzetet nem töltöd fel emlékezetes és kaotikus múltbéli tapasztalatokra vonatkozó érzelmekkel. Ám ez valódi éberséget kíván! Elménket erősen vonzzák ugyanis a múlt élményei – legalábbis mindaz, amiről úgy véljük, hogy átéltük -, mert így próbálja meg értelmezni vagy előre kiszámítani, hogy mi lehet a következő lépés. Ha az emlék zűrzavarhoz kötődik, természetes módon a jelenben is ennek bekövetkezésére számítunk, és ezzel megnöveljük annak az esélyeit, hogy az itt és mostban ténylegesen káoszt teremtsünk.

Ha pl. a családban, ahol felnőttél, gyakori volt a veszekedés, és sokkal több volt a drámai, mint a békés pillanat, kétségkívül ugyanezt fogod elvárni ma is a számodra fontos kapcsolataidban. Ám dönthetsz másképpen is! Hiszen nem kell azt tennünk, amit eddig! Nem kell úgy gondolkodnunk, ahogyan mostanáig, nem kell arra számítanunk, amit mindig is elvártunk. Mi döntjük el, milyen mértékben szabadítjuk ki elménket a múlt káoszából – ami természetesen azt jelenti, hogy nem kell részévé válnunk semmilyen drámának, amit olyasvalaki idéz elő, aki a jelenben keresztezi utunkat. A kilépés épp olyan könnyedén válhat szokásunkká, mint ahogy az volt sokunk számára a félreértelmezett bevonódás. Valójában ez egyfajta gondolkodásmód, lehetőség arra, hogy megváltoztassuk elménket, és átéljük, amint életünk új, békésebb irányt vesz. Ha tehát ki akarsz próbálni egy újfajta megközelítést, kezdd el gyakorolni a kilépés szokását. Semmi sem állíthat meg, hiszen a részedről pusztán egy kis hajlandóságra van szükség.